K&H vállalkozói felelősségbiztosítás
szerződési feltételei
érvényes: 2016. július 1-től
tartalom
K&H vállalkozói felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató ................................................................................................................. 5
felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei (FBSZ-07) ...................................................................................................... 9
K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételei (ÁFF-07) ..................................................................................................... 15
K&H munkaadói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (MFF-07) .............................................................................................. 19
K
&H vegyszerhasználói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (VEF-07) .................................................................................... 21
K&H termékfelelősség-biztosítás kiegészítő feltételei (TEF-07) ..................................................................................................... 23
K&H környezetszennyezési felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (KFF-07) .............................................................................. 27
K
&H szolgáltatói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (SZFF-07) ............................................................................................. 29
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról .................................................................................. 31
1-20101-12
3
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a
K&H vállalkozói
felelősségbiztosítást
(FEL-07), amely a Biztosított által
szerződésen kívül okozott személyi sérüléses vagy dologi károk
bekövetkeztekor nyújt segítséget.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársa-ságunk Európa egyik legerősebb
pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: 1534 Budapest,
BKKP Pf. 777,
telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az
ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat
segítségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata szemé-
lyes. Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében
működő K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honlapunkon
(kh.hu)
lehetőségében áll a székhelyéhez, telephelyéhez
legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biz-
tosítási tevékenységről és az 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi
CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi
LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik
a biztosítási szerződésre.
mire terjed ki az alapbiztosítás, a K&H általános felelősség-
biztosítás?
A K&H általános felelősségbiztosítás fedezetet nyújt a
Biztosított, annak alkalmazottja, vagy megbízottja által okozott,
bekövetkezett személyi sérüléses vagy dologi (tárgyrongálási)
károkra, amelyeket a Biztosítottal szerződéses jogviszonyban
nem álló harmadik személynek, illetőleg a Biztosítottal
szerződéses kapcsolatban álló személyeknek szerződésen kívül
okozott, és amelynek megtérítéséért a Biztosított felelősséggel
tartozik.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők az alapbiztosításhoz?
A K&H általános felelősségbiztosításhoz az alábbi kiegészítő
biztosítások köthetők:
- K&H munkaadói felelősségbiztosítás: amely a
munkavállalót foglalkozása közben, vagy azzal össze-
függésben érő, munkaadói felelősség körébe tartozó
munkabaleseti károkra nyújt fedezetet.
A fedezet külön megállapodással az egész világra
(kivéve USA és Kanada területére) is kiterjeszthető.
- K&H vegyszerhasználói felelősségbiztosítás: amely
növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológiák
szerinti vegyszerhasználat során, szerződésen kívüli
harmadik személynek a növényi kultúrákban, méhek-
ben, haszonállatokban, nemes vadállatokban okozott
károkat, a kézi működtetésű géppel, földi géppel vagy
légi járművel kijuttatott vegyszerrel okozott károkra
nyújt fedezetet.
- K&H termékfelelősség-biztosítás: amely a Biztosított
által gyártott, forgalomba hozott, illetve importált ter-
mék hibájából, az arra vonatkozó kezelési utasítás
hibájából, illetőleg a termék egészségre fokozottan
veszélyes tulajdonságából eredő személyi sérüléssel
járó, illetve dologi felelősségi károk megtérítését fedezi.
Külön megállapodással külföldre - Európa egész
területére, vagy az egész világra (kivéve USA, Kanada
területét) - is kiterjeszthető a biztosítási fedezet.
- K&H környezetszennyezési felelősségbiztosítás: amely
a környezet (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág)
előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, váratlan, baleset-
szerű, normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel
történő szennyezése során okozott károk megtérítésére
nyújt fedezetet.
- K&H szolgáltatói felelősségbiztosítás: amely a
Biztosított tevékenysége során szolgáltatás nyújtása
közben, illetve hibás teljesítése következtében
szerződéses partnerének, illetve annak képviselőjének
okozott közvetlen dologi károk megtérítésére nyújt
fedezetet. Külön megállapodással kiterjeszthető
rakodási, takarítási tevékenység okozott károkra,
valamint gépjárműjavítás, automata autómosó beren-
dezések meghibásodása, illetve kézi autómosás során
keletkezett felelősségi károkra is.
mire nem terjed ki a K&H vállalkozói felelősségbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyeket
a Biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) 1.) pontjában felsorolt közeli hoz-
5
K&H vállalkozói felelősségbiztosítás
ügyfél-tájékoztató
zátartozójának, vagy a szerződésben feltüntetett alkalmazottjá-
nak, üzlettársának, megbízottjának, valamint a szerződött part-
nereinek, vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói felelősség-biz-
tosítás szerződési feltételeit, amely részletesen felsorolja azokat
az eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre
nem terjed ki a biztosítás.
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki például:
- a közüzemi szolgáltatói tevékenységgel összefüggés-
ben bekövetkezett károkra,
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá
tartozó károkra,
- a fuvarozói minőségben, vadgazdálkodás körében oko-
zott károkra,
- az építés-szerelési munkákkal járó, előre tervezett és
elkerülhetetlen károkra,
- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció,
teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése
miatt bekövetkezett károkra, épületek, építmények
repedési káraira,
- vagyontárgyak (ide értve a pénzt, értékpapírt is)
elveszésével, eltulajdonításával összefüggésben
bekövetkezett károkra,
- nem baleseti jellegű útrongálási károkra, valamint talaj
vagy növények letaposásával okozott károkra,
- az elmaradt vagyoni előnyre (pl. tervezett nyereség,
elmaradt haszon, termeléskiesés),
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb
helytállási kötelezettségre,
- kötbérre, bírságra, egyéb büntetésre.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat
aláírását követő nap nulla órájakor lép életbe. Ettől eltérő
későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H vállalkozói felelősségbiztosítási szerződés határozatlan
és határozott időtartamra is köthető. Határozatlan tartamú
szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási
évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának
első napja.
A határozott tartamú szerződés biztosítási időszakának első és
utolsó napját a szerződésben meg kell jelölni.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy
készpénz átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés
gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves
vagy negyedéves.
A díjfizetés módja bármikor, az ütemezése a biztosítási
szerződés évfordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvény-
ben és a díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi
határidőig halasztásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös meg-
egyezéssel, határozott idő lejártával, díjnemfizetés miatt, vagy
érvfordulóra történő írásos felmondással. Határozatlan idejű
szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmondható de
a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási
é
vforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
Határozott tartamú szerződés nem mondható fel.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges
körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval haladéktala-
nul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változásje-
lentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában
(amely adatokat a szerződéskötés során közölt) változás
történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a
szükséges módosítások elvégzését.
Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tevékenység, bérköltség,
árbevétel, forgalom, stb. A változásról írásban közvetlenül
központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási
titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik
személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban
hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi
szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében
eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében
eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kiren-
delt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben,
valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,
adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-
tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,
viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárren-
dezési megbízott, kiszervezett tevékeny-séget végző, magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített ada-
tok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás mega-
lapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter
részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "Nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés
megkötéséhez" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a
biztosítási szerződés részét képezi.
6
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
H
a káresemény történik, hívja haladéktalanul a biztosítás-
k
özvetítőjét, akinek telefonszáma a kötvényén (fedezetet igazoló
d
okumentumon) megtalálható.
A bekövetkezett kárt bejelentheti
online kárbejelentési felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/kar-
bejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával
gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
K
árseseményét bejelentheti továbbá:
-
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
-
a
kar@kh.hu
email címen,
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszámon,
valamint
-
a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb harminc munkanapon belül
be kell jelentenie a Biztosító felé.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes
kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák.
Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a biztosított vagy a vele közös
háztartásban élő hozzátartozó, vagy a biztosított - vezető
munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt
járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és káreny-
hítési kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó
okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett
kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely
későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent
be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövet-
kezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maxi-
mum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biz-
tosítási összegig áll fenn.
Az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkeztekor
kezdődik.
Kérjük, hogy az átadott szerződési feltételekben az elévülésre
vonatkozó részeket különös figyelemmel olvassa el!
Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául
közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke
kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az
alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a
kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj
számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában
fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
A Biztosított a kártérítési összegből önrészesedés címén a
szerződésben (kötvényben, fedezet igazoló dokumentumban)
meghatározott nagyságú részért maga köteles helytállni.
Személyi sérüléses kár esetén a Biztosító a keresetveszteséget
(jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a
sérelemdíjat téríti. A Biztosító megtéríti továbbá:
- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és
n
em vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kikü-
s
zöböléséhez szükséges,
-
kármegelőzés és kárenyhítés költségeit,
- a szerződési feltételekben meghatározott bírósági vagy
peren kívüli eljárási költségeket.
Vagyoni kár esetén a kártérítés során levonásra kerül a marad-
ványérték.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355,
vagy
(+36 1) 328
9000
telefonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacím-
re küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél
vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön
fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékeny ségén kívül eső célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A biztosítási jogvis-
zon létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi
fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó állás pontját alátámasztó
bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172)
eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az
egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-
lyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit,
ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita
esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
7
9
Jelen feltétel azokat az általános szerződési feltételeket tartal-
mazza, amelyek alkalmazásra kerülnek a K&H Biztosító Zrt.
(továbbiakban: Biztosító) felelősségbiztosítási szerződéseire,
valamint azokra a szerződésekre, ahol ezt a feltételek kikötik.
Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy
k
iegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései,
illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási
szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött
biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj
ellenében arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy a koc-
kázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény
bekövetkezte esetén, a különös vagy kiegészítő feltételekben
és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek
szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése
alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési
kötelezettséggel tartozik.
1. Biztosítottak köre
A felelősségbiztosítási szerződés alapján Biztosított a
szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumen-
tumban) név szerint feltüntetett:
- cégbírósági nyilvántartásba felvett jogi személy,
- továbbá a Biztosított jogi személyiséggel rendelkező
szervezeti egysége,
- jogi személyiséggel nem rendelkező de cégjegyzékbe
vett gazdasági társaság, egyéb jogi személy, társadal-
mi szervezet,
- magánszemély, gazdálkodói minőségében.
A különös vagy kiegészítő feltételek a Biztosított személy
minőségének vonatkozásában további meghatározásokat
tartalmazhatnak.
2. biztosítási esemény
2.1. A biztosítási esemény meghatározását a különös vagy
kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek tartalmazzák.
2.2. A Biztosító díj megfizetése ellenében a kockázatviselés
kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte
esetén a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)
meghatározott mértékben és a vonatkozó biztosítási
feltételekben meghatározott feltételek, kizárások, korlá-
tozások szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk
megtérítése alól, amelyekért a magyar jog szabályai
szerint felelősséggel tartozik.
2.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási
esemény a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett
személyi sérülés vagy dologi (tárgyrongálási) kár.
Személyi sérülés a károsult sérülése, egészségkáro-
sodása vagy halála. Dologi kár a károsult vagyontárgyá-
nak sérülése, használhatatlanná válása, megsem-
misülése.
2.4. Egy káreseménynek minősül, és a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) meg-
határozott káreseményenkénti kártérítési limitig fizet a
B
iztosító kártérítést, ha egy biztosítási esemény során
több károsult van, illetve ha több biztosítási esemény a
Biztosított egy konkrét cselekményének, hibájának vagy
mulasztásának következménye (sorozatkár).
2.5. A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írás-
ban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben
meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt
közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást,
amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a
Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
3. szerződés létrejötte, a kockázatviselés területi és időbeli
hatálya
3.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz-
tosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített
ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szer-
inti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt
átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatel-
bírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumen-
tumot kiállítani.
3.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján-
latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló doku-
mentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés
lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító
az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás
átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad,
a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
3.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az
ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
3.6. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító
annak átadását követően számított 15 napon belül vis-
sza-utasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat
visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási
határidő alatt biztosítási esemény következik be.
3.7. A Biztosító kockázatviselése a szerződésben (kötvényen,
fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott
időpontban kezdődik, amely nem lehet korábbi, mint az
ajánlat aláírását követő nap 0 órája. A kötvény (fedezetet
igazoló dokumentum) kiállításával egyidejűleg a felek
díjhalasztásban állapodnak meg az első díj megfizetése
felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei
(FBSZ-07)
tekintetében. E megállapodás szerint az első díj meg-
fizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a
Szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartal-
mazza.
3.8. A szerződés - a felek megállapodása szerint - határozott
vagy határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú
szerződéseknél a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási
évforduló pedig annak a hónapnak az első napja, amikor
a kockázatviselés kezdődik. Határozott tartamú szerződés
kezdő és lejárati időpontját a szerződés (kötvény,
fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
3.9. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a
biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a
díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől
számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz
meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási
szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a
biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton
érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiek-
ben írt módon (3.9.pont), a folytatólagos díj meg nem
fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a
megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írás-
ban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.
A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés
feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban
esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási
szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biz-
tosítási időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a
biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására
vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - ered-
ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés
kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási
összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad
fenn.
3.10. Határozatlan tartamú szerződést a felek írásban, a biz-
tosítási időszak végére 30 napos határidővel felmond-
hatják. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a
Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a biztosítási
évforduló előtt be kell érkeznie.
3.11.A biztosítási érdek megszűnése vagy biztosítási esemény
lehetetlenné válása esetén a szerződés, illetőleg annak
megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. A
Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnése napjáig -
határozott tartam esetén a lejáratig - járó díj illeti meg.
3.12. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában
legfeljebb 3 éves tartamra. Ez esetben a Biztosító a
hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt (tar-
tam-engedmény) adhat. Amennyiben a Szerződő a biz-
tosítási szerződést a tartam lejárta előtt felbontja, akkor a
Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény
utólagos visszafizetését.
3.13. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés
hatálya alatt a Magyarország területén okozott,
bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, kivéve, ha a
szerződési feltételek erről másként rendelkeznek.
3.14. A Biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes
törvényes belföldi fizetőeszközben teljesít.
3.15. Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a
nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás
történt. Mulasztás esetén a károkozás időpontja az a nap,
amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül
pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének időpontja az a
nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége
esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses
károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy
egészségkárosodás esetén a sérülés vagy károsodás
i
dőpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi
sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának
napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár
esetén a sorozat első káreseményének időpontja. A kár
bejelentésének napja az a nap, amikor a Biztosított a kár
bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.
4. biztosítási összeg, limit, önrészesedés
4
.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) feltün-
tetett káreseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló
biztosítási összeghatárokig (limit) terjed, amely magában
foglalja az eljárási költségeket is.
4.2. Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául
közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke
kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkal-
mazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen eset-
ben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg,
ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat
értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik
(aránylagos kártérítés).
4.3. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek
a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóvá-
hagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító-
nak a költségeket meg kell előlegeznie.
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit
és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
4.4. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a káre-
seményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgál-
tatása a szerződésben meghatározott káreseményenkénti
biztosítási összeghatárig terjed.
4.5. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában
több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a káre-
seményenkénti biztosítási összeg nem elegendő vala-
mennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a
károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.
4.6. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó
biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi,
a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további
szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, fedezet-
feltöltésre nincs lehetőség.
4.7. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban
bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott
kártérítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a
kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési
kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában
fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem
merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási
összegig áll fenn.
4.8. A Biztosított a kártérítési összegből önrészesedés címén a
szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumen-
tumban) meghatározott nagyságú részt maga visel.
Az önrészesedést abszolút összegben, a károk száza-
lékában, illetve együttesen is meg lehet határozni.
5. díjfizetés
5.1. A Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító által kiállított
díjesedékességi értesítőben jelölt időpontig, minden
10
későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első napján
köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.
5.2. A szerződő felek a biztosítási díjak részletfizetésében vagy
díjhalasztásban is megállapodhatnak.
5.3. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét, módját
és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló
dokumentum) tartalmazza.
5.4. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése)
érkezett díjat tekinti befizetettnek.
5.5. Ha a biztosítási ajánlat a díjfizetés gyakoriságáról nem
tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül
kiállításra.
5.6. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító a törvényes
kamat felszámítására jogosult.
5.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén, - ha a szerző-
dés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó
teljes díj megfizetését követelheti.
5.8. Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti
meg, úgy a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikö-
tött jogosultságát elveszíti és az egész biztosítási idő-
szakra járó díj egyösszegben esedékessé válik, a meg
nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
6. kártérítés szabályai
6.1 A Biztosító a biztosítási összeg - 4. pont - erejéig téríti meg
az eljárási költségeket, ha e költségek a biztosító útmu-
tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
6.2. A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási
eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett
megtéríti:
- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget
(jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló
járadékot,
- sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,
- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni
hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez
vagy kiküszöböléséhez szükséges,
- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés
körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költ-
ségeket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,
- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költ-
ségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény
körülményeinek megállapítása, a kárigény jogosságá-
nak tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni
képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a
Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a
bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcso-
latos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt
fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával,
illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel.
6.3. Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő,
a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja
felelősségének mértékéig terjed.
6.4. A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és
a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.
6.5. A Biztosító kizárólag belföldi fizetőeszközben nyújt
kártérítést, ideértve a Magyarország területén kívül oko-
zott, illetve bekövetkezett károkat is.
7. biztosítással nem fedezett események, károk, kizárások
és korlátozások
Nem téríti meg a Biztosító (azt a kárt):
- amely a Biztosított jogszabályban írt felelősségénél
szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat-
ban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,
- amelyet a Biztosított maga szenved el,
- amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak oko-
zott, valamint több Biztosított esetén a Biztosítottak
egymásnak okoztak,
- amelyet a Biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 1.)
pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának, vagy
alkalmazottjának, üzlettársának, megbízottjának,
szerződött partnerének vagy a szerződési lánc bármely
tagjának okozott,
- amelyet a Biztosított szervezet a tulajdonosainak okozott,
- amelyet a Biztosított a tulajdonában lévő szervezetnek
okozott,
- a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű költ-
ségeket, illetve az ezzel kapcsolatos képviseleti költ-
ségeket,
- tárgyrongálási károk esetén az elmaradt vagyoni előnyt
(pl.: tervezett nyereség, elmaradt haszon, termelés-
kiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség, stb.),
- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tar-
tozó károkat,
- kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tar-
tozó károkat, kivéve a kifejezetten K&H vízi jármű
felelősségbiztosítással fedezett járművek által okozott
károkat,
- légi járművek, repülőterek üzembentartói minő-
ségében, légi járművek alkatrészeinek és tar-
tozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba
hozatalából, karbantartásából, javításából eredő
károkat,
- lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat,
amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korróz-
ió, gőz, vagy egyéb hasonló hatások következtében áll-
tak elő,
- hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból
vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugár-zás-
ból eredő károkat, valamint az elektromágneses mezők
által okozott károkat,
- a terrorizmus, háború, háborús intézkedések, harci
cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom,
tüntetés, polgári engedetlenség, sztrájk, munkahelyi
rendbontás által okozott vagy ezzel összefüggésben
felmerülő károkat, a harci eszközök által okozott
sérülést és rombolást, valamint a polgári vagy katonai
hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkat,
- ha a Biztosított azonos károkozási körülményekkel
okozott kárt, és a Biztosító felhívása ellenére a
károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az
megszüntethető lett volna,
- ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy
írásban a kár bekövetkezésének lehetőségére
figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés
elmaradása miatt következett be,
- a többletkárt, ha a Biztosított - a Biztosító felhívása
ellenére - kárenyhítési kötelezettségének nem tett
eleget,
11
- elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüg-
gésben bekövetkező közvetett és közvetlen kárait,
- azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredő
károkat,
- szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel
kapcsolatos jog megsértéséből eredő károkat,
- a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkat.
8. Biztosító visszakövetelési joga
8.1. A Biztosító a károsult kárait a Biztosított szándékos vagy
súlyosan gondatlan magatartása esetén is megtéríti a
szerződés előírásai szerint.
8
.2.
A Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését
követelheti a Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Jelen
szerződés szempontjából súlyosan gondatlan károkozás-
nak minősül, ha:
- a Biztosított a kárt - hatósági engedélyhez kötött
tevékenység esetén - engedély nélkül vagy
hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett
tevékenysége során, és ezzel összefüggésben okozta,
- a Biztosított tevékenységét jogszabályban, egyéb
előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek
hiányában végezte, és ez a tény a károkozásban közre-
hatott,
- a kárért felelős személy a kárt ittas állapotban vagy
bódulatot keltő szer hatása alatt, illetőleg ezzel össze-
függésben okozta, és ez az állapot a károkozásban
közrehatott,
- a Biztosított a kárt kármegelőzési, kárenyhítési
kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabá-
lyok súlyos vagy ismétlődő vagy folyamatos
megsértésével idézte elő,
- a bíróság jogerős határozatban állapítja meg a
súlyosan gondatlan károkozás tényét,
- valamint a különös vagy kiegészítő feltételekben fel-
sorolt esetek.
8.3. A Biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen
befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak
írásban bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig
tartozik azt a Biztosítónak megtéríteni.
9. Felek együttműködése
9.1. tájékoztatási és változásbejelentési kötelezettség
- Szerződő köteles a szerződés megkötésekor a
Biztosítót a kárfelelőssége szempontjából minden
lényeges kérdésről megfelelően tájékoztatni akkor is,
ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti,
foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyes-
ségéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel akkor is,
ha az adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője
közreműködött,
- Szerződő köteles a biztosítási szerződés megkö-
tésekor, módosításakor, valamint a biztosítási évfor-
dulót megelőzően a díjszámítás alapját képező ada-
tokról (pl.: bérköltség, forgalom, növénytermelési
érték) a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a
biztosítási díjat aktualizálja,
- a Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg
foglalkozási titok tekintetében titoktartási kötele-
zettség terheli,
- a Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító
kockázata és kárrendezése szempontjából jelentős
igazolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket,
hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabály-
zatok, munkaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átad-
ni, vagy ezekbe betekintést biztosítani,
- a Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más
biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is
szóló felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre
érvényes szerződés szerint a Biztosító kockázat-
viselése kiterjed.
A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosítóval közölt adatok-
b
an történt változásokat a Biztosítónak haladéktalanul, de
legkésőbb 8 napon belül bejelenteni, különösen az alábbiak
figyelembe vételével:
- a biztosítási kockázat szempontjából lényeges
körülmények megváltoznak (tevékenység módosítás,
új technológia bevezetése, kármegelőzés vagy kárel-
hárítás rendszerében bekövetkezett lényeges módo-
sulás, 3 hónapnál hosszabb üzemleállás, csődeljárás,
felszámolás, végelszámolás, stb.),
- a Biztosítóval közölt adatokban (pl. bérköltség, forga-
lom, termelési érték, stb.)történt változás eléri, vagy
meghaladja a 10%-ot,
- a Szerződő és a Biztosított köteles a módosított,
illetőleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak
haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül átadni, és
a változott tartalmú adatközlőket kitölteni,
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a
szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál-
tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat
jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés
módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel-
mondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy
arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem
válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított
harmincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a
következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő
fél figyelmét felhívta.
A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő illetve a
Biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és/vagy
változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és
emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, kivéve,
ha a Szerződő illetve a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallga-
tott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a
szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz-
tosítási esemény bekövetkeztében.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség
egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. A közlési és vál-
tozás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a
jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmaz-
hatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen
befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig
köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
9.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
- a biztosított köteles a károk megelőzése érdekében az
adott helyzetben általában elvárható intézkedést
megtenni. Ezt az elvárhatósági követelményt kell
támasztani abban az esetben is, ha a szerződés
szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármeg-
12
előzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny-
hítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi
követelményeket.
- a szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a
káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint,
ezek hiányában az adott helyzetben általában
elvárható magatartás követelménye szerint köteles
kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a
biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót
terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
9.3. Kárbejelentés
- a Szerződő és a Biztosított a káreseményt, illetőleg
annak érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a
t
udomására jutástól számított 30 munkanapon belül
köteles a Biztosítónak bejelenteni. A Szerződő és a
Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha
információja alapján ilyen bejelentések várhatóak.
Jelentenie kell továbbá haladéktalanul, ha peres vagy
peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele
szemben,
- a Biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a
kárbejelentést megtörténtnek tekinteni,
- a kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját
a tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során
bekérhető okiratokról című melléklet tartalmazza.
10. kárrendezés szabályai
10.1 . A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számí-
tott 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.
10.2. A Biztosító szolgáltatása a kárigény elbírálásához,
összegszerűségének megállapításához szükséges összes
dokumentum kézhezvételét követő 15 munkanapon belül
esedékes. Késedelmes szolgáltatás esetén a magyar pol-
gári jog szabályai szerint a Biztosító késedelmi kamat
megfizetésére köteles.
10.3. Amennyiben a Szerződő illetve a Biztosított adatközlési,
változásjelentési kötelezettséget sértett (pl. a 9.1 pont
második bekezdésében írt kötelezettségének nem tett
eleget, vagy helytelen adatot szolgáltatott), a díjszámítás
alapját képező összeg és a tényleges összeg 10%-ot
meghaladó különbsége esetén (ha a tényleges összeg a
magasabb), a Biztosító a kárnak csak akkora részét köte-
les megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját
képező összeg és a tényleges összeg áll egymással.
A Biztosító a kárbekövetkezés időpontjában hatályos
szerződés díjszámítási alapját képező összeget vizsgálja.
10.4. A Biztosító a megállapított kártérítési összeget az
önrészesedés levonása után a károsultnak fizeti meg.
10.5. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési
igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási
kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul
vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az
alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik;
ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki
visszafizetni tartozik.
10.6. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az
ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését
közvetlenül kielégítette.
10.7. A Biztosítónak és a Biztosítottnak a károsulttal kötött
egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség
megkötésében mind a Biztosított, mind pedig a Biztosító
részt vett, vagy azt kölcsönösen tudomásul vették.
10.8. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult
követelésének a biztosított által történt elismerése, tel-
jesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szem-
ben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapo-
zott.
11. egyéb rendelkezések
11.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig
megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben,
kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban
é
lő hozzátartozó.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biz-
tosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles
erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére
köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított
igényének érvényesítését a biztosító a költségek
előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből
elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
11.2. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biz-
tosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilat-
kozatukat is, írásban kötelesek megtenni. A Szerződő
illetve a Biztosított nyilatkozata a Biztosítóval szemben
akkor hatályos, ha az a Biztosító szerződést kezelő
egységének tudomására jutott.
11.3. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évül-
nek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az
elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell
meghatározni.
11.4. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakor-
lati tudnivalókat a "Nyilatkozat nem-életbiztosítási
szerződés megkötéséhez" elnevezésű nyomtatvány tar-
talmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.
11.5. Panaszbejelentés, panaszkezelés:
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát beje-
lentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328
9000
telefonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél
vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön
fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az
önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül
eső célok érdekében eljáró természetes személy
(fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdemé-
nyezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével
kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a
fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a
Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina
krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172)
eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
13
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, tár-
sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1
013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
14
A felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeit (FBSZ-
07) a jelen feltételben foglalt különös feltételek figyelem-
b
evételével kell megfelelően alkalmazni a polgári jogi
felelősségi károkra.
Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött
b
iztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj
ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés
kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén
j
elen feltételekben illetve a szerződésben meghatározott
mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az
olyan károk megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog
szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A K&H felelősségbiztosítás különös és kiegészítő feltételei,
valamint záradékai vonatkoznak a jelen feltételek alapján-
megkötött biztosítási szerződésre. A kiegészítő feltételek és
záradékok közül a biztosítási szerződésre azok érvénye-
sek,amelyekre a szerződő ajánlatot tett, és amelyet a Biztosító
elfogadott.
1. Biztosítottak köre
Jelen feltételek szempontjából Biztosított az FBSZ-07 1.
fejezete alapján a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló
dokumentumban) megjelölt személy.
2. biztosítási esemény
Jelen különös feltételek értelmében biztosítási esemény az a
személyi sérüléssel vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó
káresemény, amelyet a Biztosított, annak alkalmazottja
valamint megbízottja (a továbbiakban: Biztosított) a Biztosítottal
szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek,
illetőleg a Biztosítottal szerződéses kapcsolatban álló szemé-
lyeknek szerződésen kívül okozott, és amelynek megtérítéséért
a Biztosított felelősséggel tartozik.
3. biztosítással nem fedezett események, károk, kizárások
és korlátozások
A felelősségbiztosítás általános szerződései feltételei (FBSZ-
07) 7. pontjában meghatározott eseteken túlmenően a
Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
- a termékfelelősség körében okozott károkra,
- a munkaadói felelősség körében okozott károkra,
- a környezetszennyezéssel okozott károkra,
- a vegyszerhasználattal okozott károkra,
- a bérbeadói vagy bérlői minőségben okozott károkra,
- a Biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt,
illetve a Biztosítottnak bármilyen más jogcímen a bir-
tokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt
lévő vagyontárgyakban okozott károkra,
- a Biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen
minőségükben okozott károkra,
- szerződésszegéssel (pl.: hibás teljesítéssel), vagy szol-
gáltatás nyújtása közben a Biztosított szerződő part-
nerének (illetve annak képviselőjének) okozott károkra,
- fuvarozói, szállítmányozói minőségben okozott
károkra,
- azon tevékenység gyakorlásával összefüggésben oko-
zott károkat, amelynek fedezetére jogszabály
felelősségbiztosítás megkötését írja elő,
- földfelszín alatti bányászati tevékenységgel okozott
károkra,
- közüzemi szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben
bekövetkezett károkra,
- vadgazdálkodás körében okozott károkra, és a vad- és
haszonállattartói tevékenység folytatásával okozott
károkra,
- talaj vagy növényi kultúrák letaposásával okozott
károkra,
- az építésszerelési munkákkal járó előre tervezett és
elkerülhetetlen károkra,
- föld alatti közművekben okozott károkra, ha a
Biztosított nem rendelkezett a kivitelezéshez szük-
séges szakhatósági engedélyekkel rendelkező
közműtérképpel,
- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció,
teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése
miatt bekövetkezett károkra, épületek, építmények
repedési káraira,
- tetőszigetelés javítása során szél és csapadék által
okozott károkat, ha az ideiglenes fedés elmarad vagy
annak vízelvezetése nem megoldott, illetve ha a
szigetelés időszaka alatt a nedvességre érzékeny
gépek, berendezések, felszerelések, készletek, stb.
védelme nem megoldott,
- a gépjárművek illetőleg munkagépek által okozott,
nem baleseti jellegű útrongálási, a mesterséges terep-
tárgyakban okozott, valamint a talajban vagy növényi
kultúrákban keletkezett károkra,
- vagyontárgyak (ide értve a pénzt, értékpapírokat is)
elveszésével, eltulajdonításával összefüggésben
bekövetkezett károkra.
- álló- és folyóvizek áradásával okozott károkra abban
az esetben, ha a Biztosított az ezek elhárításával
összefüggő berendezések és intézkedések létre-
hozásával, illetve ilyen berendezések előállításával,
telepítésével, karbantartásával és javításával hivatás-
szerűen foglalkozik, és e minőségében kártérítési
kötelezettsége áll be.
4. egyéb rendelkezések
A biztosítási díj számításának alapja a Biztosított koc-
kázatviselés kezdetét megelőző évi bérköltsége (bruttó
bér + munkáltatót terhelő közteher), megújítás esetén a
biztosítási évfordulót megelőző év bérköltsége. Újonnan
indult/induló vállalkozás esetén a biztosítási díj
számításának alapja a tervezett éves bérköltség.
15
K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételei
(ÁFF-07)
5. önrészesedés
A
Biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár
szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban)
meghatározott (Szerződő által választott) százalékos mértékét,
de legalább 10 000 forintot maga visel. Személyi sérüléses
károk esetében a Biztosító önrészesedést nem alkalmaz.
Amennyiben az igénybe vett záradék(ok) szerint a fentiektől
eltérő önrészesedési mérték kerül meghatározásra, úgy kár
esetén azt kell figyelembe venni.
kapcsolódó záradékok
bérlői felelősségbiztosítási záradék (101. számú ÁFF záradék)
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a K&H általános felelősségbiztosítás szerződésben rögzített
biztosítási összeghatárán (limit) belül a Biztosított által
érvényes bérleti szerződés alapján bérelt ingatlan használata
során, a Biztosított vállalkozás helyiségeit magába foglaló
ingatlanban a bérbeadónak okozott tűz, robbanás, csőtörés
felelősségi károk fedezetére, amelyekért a magyar polgári jog
szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Nem téríti meg a Biztosító:
- a biztosítási esemény miatt az ingatlan bérbeadásának
megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó
elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt),
- a bérelt ingatlanon a bérbeadó - és amennyiben
hatósági engedély szükséges a hatóság - engedélye
nélkül végrehajtott beruházásokból eredő károkat,
illetve azokat a költségeket, amelyek az eredeti állapot
helyreállításával kapcsolatban merülnek fel,
- azon személyek által okozott károkat, akik a Biztosított
bérlővel kötött szerződés alapján használják az ingat-
lant, vagy annak egy részét,
- a bérelt ingatlan rendeltetésszerű használata során, az
ingatlan berendezései, felszerelései (cső-,
vezetékhálózat) természetes elhasználódása, kopása
miatt keletkezett károkat,
- a Biztosított által szerződésben vállalt ellenőrzési, kar-
bantartási munkák elmaradásából származó károkat.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
bérbeadói felelősségbiztosítási záradék
(102. számú ÁFF záradék)
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a K&H általános felelősségbiztosítás szerződésben rögzített
biztosítási összeghatárán (limit) belül a Biztosított által -
érvényes bérleti szerződés alapján bérbe adott épület - bér-
beadói minőségében, az épület helyiségeit használó bérlő
vagyontárgyaiban tűz, robbanás, csőtörés káresemény által
okozott felelősségi károkra, amelyekért a magyar polgári jog
szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Nem téríti meg a Biztosító:
- a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérelt
ingatlanban folyó tevékenység megszüntetéséből,
szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előnyt
(következményi kárt),
- a bérbe adott ingatlan felújítása, javítása, karban-
tartása, az erről szóló tájékoztató hiánya vagy
hiányossága következtében a bérlőnél jelentkező
elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt).
J
elen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
polgármesteri hivatalok felelősségbiztosítása
(103. számú ÁFF záradék)
A K&H általános felelősségbiztosítás kizárólag az épülettulaj-
donosi-, használói minőségben okozott károkra terjed ki.
tanuló felelősségbiztosítási záradék
(104. számú ÁFF záradék)
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. 70.§ (3)
bekezdése alapján felelősségbiztosításra kötelezett tanuló a
Biztosító K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételei
(ÁFF-07), valamint e záradék eltérő előírásai szerint Biztosított.
Biztosítási esemény a szakképzésben résztvevő tanulónak a
gyakorlati képzés során és azzal okozati összefüggésben
elkövetett károkozása.
Kár e záradék szempontjából:
- személyi sérülés (a károsult életének, testi épségének,
egészségének károsítása),
- más vagyonában, akár szerződéses viszonyban, akár
szerződésen kívül, okozott 1 000 forintot meghaladó
dologi kár, kizárva azonban mindennemű ablaküveg-
ben okozott kárt.
A kártérítés összege a tényleges kár.
A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként
és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit
elkülönül a K&H általános felelősségbiztosításnál meghatáro-
zott limittől.
tanulók kiegészítő munkaadói felelősségbiztosítása
(105. számú ÁFF záradék)
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. 70.§ (3)
bekezdése alapján felelősségbiztosításra kötelezett tanuló a
Biztosító K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételei
(ÁFF-07) és a K&H munkaadói felelősségbiztosítás kiegészítő
feltételei (MFF-07) előírásai szerint Biztosított.
A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként
és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit
elkülönül a K&H általános felelősségbiztosításnál meghatáro-
zott limittől.
állatorvosi felelősségbiztosítás
(106. számú ÁFF záradék)
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a magángyakorlati engedéllyel rendelkező állatorvosok
foglalkozás körében elkövetett orvosi mulasztás vagy műhiba
bíróság által megítélt eseteire.
A kártérítés összege a megállapított kár.
A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként
és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit
elkülönül a K&H általános felelősségbiztosításnál meghatáro-
zott limittől.
16
szálloda üzemeltetői felelősség
(107. számú ÁFF záradék)
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében jelen
záradék alapján kiterjed a szálloda üzemeltetése során - az
üzemeltetéssel összefüggésben - a vendégnek okozott
károkra.
Nem téríti meg a Biztosító:
- a vendég gépjárművében okozott totálkárt (pl.
lopáskár),
- a gépjármű feltörésével okozott kár.
A kártérítési limit a károsult által bérelt szállodai
szoba egy napi bérleti díjának ötvenszerese, de maximum
5 000 000 forint káreseményenként és egy biztosítási időszak
a
latt összesen, amely limit elkülönül a K&H általános
felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
őrző-védő tevékenység felelősségbiztosítása
(108. számú ÁFF záradék)
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a szerződésben a jelen záradékhoz rögzített biztosítási
összeghatárig (limit) a K&H általános felelősségbiztosítás
különös feltételeiben (ÁFF-07) rögzítetteken túl azokra a
szerződésen belül okozott személyi sérüléssel vagy dologi
(tárgyrongálási) kárral járó károkra, amelyekért a Biztosított
illetve a Szerződő az őrzés-védelmi tevékenység végzése
során az őrző-védő szakmai tevékenység szabályainak
megsértésével a megbízójának vagy szerződésen kívüli
személynek okozott kárért a magyarországi jog szabályai
szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
A Biztosító nem téríti meg;
- ha a kár az elektromos berendezés műszaki hibájából
keletkezett,
- ha készpénz, értékpapír, nemesfém, drágakő, igaz-
gyöngy felhasználásával készült tárgy, ékszer, műtárgy,
antik tárgy károsodott,
- ha a kár bármely érték szállítása közben történt,
- ha a kár a megbízó jogellenes utasítása következtében
keletkezett.
A Biztosító a Biztosítottól visszaköveteli a kifizetett kár
összegét összeget abban az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy
az őrző-védő feladatot ellátó vállalkozás valamely tagja, vagy
alkalmazottja a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul
okozta.
Súlyos gondatlanságnak minősül:
- alkohol, kábító vagy egyéb bódító szerek hatása alatt
okozott kár,
- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen
engedély nélkül okozott kár,
- a hatóság által előírt képzettséggel és igazolvánnyal
nem rendelkező alkalmazottakkal végzett őrző-védő
tevékenység során okozott kár,
- bejárási/őrjárati előírás megszegése, hiánya miatt
keletkezett kár,
- ellenőrzési pontok hiánya, az őrszemélyzet létszámá-
nak elégtelensége miatt keletkezett kár.
Egyéb rendelkezések:
A Biztosított a szerződés aláírásakor köteles a Biztosító
tudomására hozni azoknak az ügyfeleinek címjegyzékét,
akiknek a telephelyein szerződés alapján személyzettel őrző-
védő feladatokat lát el.
A Biztosított az új szerződő partnereit köteles 48 órán belül a
Biztosítónak írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása
esetén az érintett telephelyre a Biztosító helytállási
kötelezettsége nem áll fenn.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
távriasztó rendszer üzemeltetői tevékenység felelősség-
biztosítása (109. számú ÁFF záradék)
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a szerződésben rögzített biztosítási összeghatárig (limit) a
K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételeiben (ÁFF-
07) rögzítetteken túl azokra a szerződésen belül okozott dologi
károkra, amelyek kizárólag őrzés-védelmi feladatokat ellátó
távriasztó rendszer üzemeltetőjének tevékenysége során
annak következtében álltak elő, hogy a riasztó rendszer
központjában szolgálatot teljesítő személyzet mulasztást
követett el, a riasztó rendszer a szolgáltató hibájából nem
működött, az éles riasztás helyszínére a járőr saját hibájából
nem érkezik meg.
Nem téríti meg a Biztosító:
- ha a kár az elektromos riasztó berendezés műszaki
hibájából keletkezett,
- ha készpénz, értékpapír, nemesfém, drágakő, igaz-
gyöngy felhasználásával készült tárgy, ékszer, műtárgy,
antik tárgy károsodott,
- ha a kár bármely érték szállítása közben történt,
- ha a kár a megbízó jogellenes utasítása következtében
keletkezett,
- ha a kár vis major miatt állt elő.
A Biztosító a Biztosítottól visszaköveteli a biztosítási összeget
abban az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy az őrző-védő
feladatot ellátó vállalkozás valamely tagja, vagy alkalmazottja a
kár bekövetkezését jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
Súlyos gondatlanságnak minősül:
- alkohol, kábító vagy egyéb bódító szerek hatása alatt
okozott kár,
- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen
engedély nélkül végezve okozott kár,
- a hatóság által előírt képzettséggel és igazolvánnyal
nem rendelkező alkalmazottakkal végzett őrző-védő
tevékenység során okozott kár,
- szolgálati előírás megszegése, hiánya miatt keletkezett
kár,
- a járőrszemélyzet létszámának elégtelensége miatt
keletkezett kár.
Egyéb rendelkezések:
A Szerződő a szerződés aláírásakor köteles a Biztosító
tudomására hozni azoknak az ügyfeleinek címjegyzékét,
akiknek a telephelyein szerződés alapján személyzettel őrző-
védő feladatokat lát el.
A Biztosított az új szerződő partnereit köteles 48 órán belül a
Biztosítónak írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása
esetén az érintett helyszínre a Biztosító helytállási
kötelezettsége nem áll fenn.
17
A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként
és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit
elkülönül a K&H általános felelősségbiztosításban meghatáro-
zott limittől.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
m
inimum 20 000 forint káreseményenként.
elektronikus betörésvédelmi eszközök szerelőinek felelősség-
biztosítása (110. számú ÁFF záradék)
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a szerződésben a jelen záradékhoz rögzített biztosítási
ö
sszeghatárig (limit) a K&H általános felelősségbiztosítás
különös feltételeiben (ÁFF-07) rögzítetteken túl azokra a
szerződésen belül okozott dologi károkra, amelyek elektroni-
kus betörésvédelmi berendezések hibás tervezése, gyártása
vagy felszerelése következtében álltak elő úgy, hogy a beren-
dezés eredeti funkciója szerint nem működött, és ennek
következtében a berendezés megrendelőjének betörésből vagy
rablásból származó kára keletkezett.
Nem téríti meg a Biztosító:
- ha a kár az elektronikus riasztó berendezésnek a
Biztosított felelősségi körén kívül eső műszaki
hibájából adódott,
- ha a kár áramszünet következtében, akkumulátor vagy
bármely szükségáramforrás hiányában történt.
A Biztosító a Biztosítottól visszaköveteli a biztosítási összeget
abban az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy a berendezés
gyártója vagy felszerelője (üzembehelyezője), vagy annak
alkalmazottja a kár bekövetkezését jogellenesen, szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Súlyos gondatlanságnak minősül:
- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen
engedély nélkül végezve okozott kár,
- a hatóság által előirt képzettséggel nem rendelkező
vállalkozó (vagy alkalmazott) által okozott kár.
A záradék érvényességének feltétele, hogy a Biztosított ren-
delkezzen érvényes K&H általános és termékfelelősség-biz-
tosítási fedezettel.
A Biztosítottnak kötelessége a szériában gyártott és
eladott/felszerelt védelmi berendezések utólagos javítása,
amennyiben egy káresemény során kiderül a berendezés kon-
strukciós hibája.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
18
A felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeit (FBSZ-
07) és a K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételeit
(ÁFF-07) az e feltételben foglalt kiegészítő feltételek figyelem-
bevételével kell megfelelően alkalmazni munkaadói felelősségi
károkra.
Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött
biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj
ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés
kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén,
jelen kiegészítő feltételben illetve a szerződésben meghatáro-
zott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az
olyan munkavállalóját ért munkabaleseti kár megtérítése alól,
amelyért a magyar munkajog, illetőleg a