11
1-10001-07
Jelen feltételek azokat az általános szerződési feltételeket tartal-
mazzák, amelyeket a K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító)
vagyonbiztosítási szerződéseire, illetve a biztosítási szerződések
vagyonbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy
a szerződést e szerződési feltételekre hivatkozással kötötték.
A biztosító jelen szerződési feltételek és az egyes biztosítások
különös és kiegészítő feltételei szerint meghatározott jövőbeni ese-
mény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően legfeljebb a
biztosítási szerződésben kikötött biztosítási összeg megfizetésére
kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.
A biztosítási szerződés részét képezik: ajánlat, ajánlati részletezők,
kérdőívek, kötvény, kötvényrészletezők, záradékok, valamint a hi-
vatkozott szerződési feltételek.
A biztosítási események meghatározását és a biztosító szolgálta-
tásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a zá-
radékok tartalmazzák.
I. a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség
1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy
megóvásában érdekelt, (továbbiakban: biztosított) vagy aki a
szerződést érdekelt személy javára köti meg (továbbiakban:
szerződő).
Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára
harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, il-
letőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerző-
dő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köte-
les a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí-
tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél he-
lyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban
esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
2. A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyar Köztársaság.
Az ettől eltérő területi hatályú biztosítási szerződési feltételeket
a különös feltételek tartalmazzák.
3. A szerződő (biztosított) a biztosítási szerződés megkötését írás-
beli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés létrejön, ha a biztosí-
tó az ajánlatot a biztosítási kötvény kiállításával elfogadja.
4. A szerződés akkor is létrejön, ha a szerződő (biztosított) ajánlatá-
ra a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a
szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére tör-
ténő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A szer-
ződő (biztosított) kérésére a biztosító ebben az esetben is köte-
les kiszolgáltatni a kötvényt.
A biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre a
szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki.
A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, föld-
rengés, vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra
a biztosítási szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.
A biztosító eltekint a várakozási időtől, amennyiben a biztosítás
egy korábbi (már nem terjesztett) módozatú K&H biztosítási
szerződés új módozatra történő átdolgozása eredményeként jött
létre.
5. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása
szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval
közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás-
ban feltett kérdéseire a szerződő (biztosított) köteles a valóság-
nak megfelelő válaszokat adni.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett-
ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük
sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával,
amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy
neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg
bejelentésre köteles lett volna.
6. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötele-
zettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott
vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö-
téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében.
7. A szerződő (biztosított) minden bejelentését és nyilatkozatát
írásban (levél, telex, telefax) köteles közölni.
II. változás bejelentési kötelezettség
1. Szerződéskötés után a szerződő (biztosított) köteles a
szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásá-
ról a biztosítót haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írás-
ban értesíteni.
2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a
szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerző-
désben meghatározott lényeges körülmények változását közlik
vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés
módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a szerződési feltételek
értelmében nem vállalhatja - a szerződést harminc napra írás-
ban felmondhatja.
Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra
tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javas-
lat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a
következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtétele-
kor figyelmeztetni kell.
Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalom-
mal hatályban marad.
E szerződési feltételek szempontjából lényeges körülménynek
minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő, mellékletek bár-
mely adata.
KK&&HH BBiizzttoossííttóó ZZrrtt.. vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttááss áállttaalláánnooss sszzeerrzzőőddééssii ffeellttéétteelleeii VVBBSSZZ--9966
22
3. A szerződő (biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,
végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás be-
jelentési kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési kö-
telezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.
4. A változás bejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési
kötelezettség (I. fejezet 6. pont) megsértésére szóló szabályt kell
alkalmazni.
III. a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége
1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi
díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a
díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell
megfizetni.
Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek.
A szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfi-
zetésében is megállapodhatnak. Ha a biztosított (szerződő) a díj-
részletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfize-
tési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre járó díj
egyösszegben esedékessé válik.
2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékes-
ségét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény), illetve a
díjesedékességi értesítő tartalmazza.
A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett dí-
jat tekinti befizetettnek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak
összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátu-
talási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás
napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő két-
séget kizáróan igazolja.
3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat fel-
számítására jogosult.
4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor a
szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárá-
ba befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan
halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé-
nyét bírósági úton érvényesíti.
5. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodtak meg
- határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak egy
év, a biztosítási évfordulót a szerződés(kötvény) tartalmazza.
6. A biztosítási díj esedékességétől - amely időpontot a díjesedé-
kességi értesítő tartalmazza - számított 30. nap elteltével a
szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették
meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg
a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
7. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út
igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít-
hatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a
körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre
írásban felszólítja. A díjesedékességi értesítő nem minősül felszó-
lítónak.
8. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény
bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítá-
si érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része
nem válik hatályossá.
Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése
lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés,
illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik,
és a biztosítót a hónap végéig járó biztosítási díj illeti meg.
9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót a folyó biz-
tosítási évre járó biztosítási díj illeti meg.
A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító annak
a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelhe-
ti, amelyben a kockázatviselés véget ért.
10.Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, az három évig
nem mondható fel. Amennyiben a szerződő (biztosított) hibájá-
ból a szerződés a határidő lejárta előtt megszűnik, a szerződő
köteles a tartamengedményt visszafizetni.
11.A határozatlan időre kötött szerződést a felek kizárólag írásban,
ajánlott levélben a biztosítási időszak végére mondhatják fel.
A felmondási idő 30 nap.
A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre ki-
zárhatják.
IV. többszörös biztosítás
1. Ha a szerződő (biztosított) valamely másik biztosítónál a biztosí-
tott értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást
kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget
haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval.
2. Többszörös biztosítás esetén a későbbi időpontban kötött szer-
ződés a korábban létrejött szerződéssel megegyező kockázatra
és biztosítási összegre vonatkozóan semmis.
V. a kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás
1. A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosí-
tási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási
kötvényben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra, vagy va-
gyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási
összegre korlátozódik.
2. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy ér-
téke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan arány-
ban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyon-
tárgy értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes
tételre külön-külön kell megállapítani. Az eltérő megállapodáso-
kat a különös feltételek rögzítik.
3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg
nem haladhatja meg a biztosított vagyon tárgy valóságos érté-
33
két. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét
meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat
ennek megfelelően le kell szállítani.
4. Az V/3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosí-
tási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy
várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapot-
ban való beszerzésének erejéig a különös feltételekben részle-
tezettek szerint.
5. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártéríté-
si összeggel csökken, kivéve ha a szerződő fél az évi díjat meg-
felelően kiegészíti.
6. A biztosító szolgáltatása a közvetett károkra nem terjed ki.
VI. kárbejelentési kötelezettség
1. A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt bekövetkezése
után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2
munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítóhoz és lehetővé
kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának
ellenőrzését.
2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár
bekövetkezésének helyét,
b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),
d) a kárrendezésben közreműködő - a biztosítottat, szerződőt
képviselő - személy vagy szervezet nevét.
3. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös
feltételekben kerülnek meghatározásra.
4. A biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5
munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.
5. A szerződőnek (biztosítottnak) a kár összegszerűségét hitelt ér-
demlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat, szer-
ződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat,
leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat - a biz-
tosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére -
bármikor rendelkezésre kell bocsátania.
6. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és össze-
gének független szakértő által történő megállapítását. A függet-
len szakértő költségeit a megbízó fizeti.
VII. a biztosító szolgáltatása
1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
2. A biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőesz-
közben téríti meg a károkat.
3. A biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől számított 15
nap alatt téríti meg. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik be-
mutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó,
amikor az utolsó okirata biztosítóhoz beérkezett.
4. A biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, amíg,
a) a biztosított pénzfelvételi jogosultságát nem igazolja,
b) a káreseménnyel kapcsolatban a biztosított (szerződő) ellen
indult büntető eljárás jogerősen be nem fejeződik.
5. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől
számított 2 év alatt, ha a biztosított gazdálkodó szervezet az
esedékességtől számított 1 év alatt évülnek el.
6. A biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedé-
kes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maximum az
éves biztosítási díj.
7. A biztosított a kárra bármilyen címen befolyó megtérülést a biz-
tosító által kifizetett összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befi-
zetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni.
8. Amennyiben a biztosított ÁFA-visszatérítésre jogosult vagy
számla nélküli kárrendezést kér, a biztosító a szolgáltatásának
alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.
9. Ha a biztosítási eseményen kivül egyéb esemény is közrehatott
a károsodásban, a biztosító a kárt annyiban téríti meg, mennyi-
ben azt a kockázatba vett esemény okozta.
VIII. a kármegelőzés szabályai
1. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok,
hatósági határozatok előírásai a mindenkor irányadók.
2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a vagyontárgyak kockáza-
ti állapotát a helyszínen - szükség esetén az illetékes tűzren-
dészeti vagy egyéb hatóságokkal együttműködve - bármikor
ellenőrízni.
IX. mentesülés a biztosított jogellenes magatartása miatt
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi-
zonyítja, hogy a kárt jogellenesen - a biztosított, illetőleg a szer-
ződő fél vagy velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy
olyan alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, akinek e minőség-
ben feladatköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy
kezelése - szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.
2. Ha a biztosított (szerződő) jogi személy, a biztosító annyiban
mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja,
hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e
szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkal-
mazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre
ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szán-
dékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
44
3.Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a
biztosítónak a IX/2. pontban felsorolt mentesülése minden tár-
sasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a
károkozó(k) és a társasági tagok arányának figyelembevételével
meghatározható mértékig. (A biztosító nem téríti meg azt a há-
nyadot, amely a károkozó(k) érdekeltségére esik.)
4. A biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosítottat
(szerződőt), vagy valamely a gazdálkodó szervezetnél felelős
vezető beosztást betöltő személyt az okozott kár, vagy a kárté-
rítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalási kísérlet
miatt jogerősen elmarasztalták.
5. Ezek a feltételek a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsé-
gek megszegésének eseteire is érvényesek.
X. káresemény utáni kötelmek
1. A káresemény bekövetkezése után, a kárrendezés megkez-
déséig (VI/4.) a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított
annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétle-
nül szükséges.
2. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás kö-
vetkeztében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálá-
sa szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné
vált, akkor a biztosító kötelezettsége nem áll be.
XI.törvényi engedményi jog
1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a
jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős sze-
méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartás-
ban élő hozzátartozó.
2.
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt
tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vis-
sza kell fizetnie.
XII. egyéb rendelkezések
1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biz-
tosítási fedezete nem terjed ki:
a) a biztosított (szerződő) által okozott olyan károkra, amelyekért a
magyar jog szabályai szerint (a területi hatály kiterjesztése ese-
tén az illető ország jogszabályai szerint) munkaviszony, tagsági
viszony alapján, vagy a szerződéses, illetve a szerződésen kivü-
li károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik, mivel ezek
a kockázatok egyéb biztosításokkal fedezhetők.
b) olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom,
ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intézkedések bárme-
lyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl.
sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok követ kezményeit, to-
vábbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra,
valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és ter-
rorizmus miatt keletkezett károkra.
c) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádió aktív szennye-
ződés által okozott károkra.
d) a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt eseményekre.
2. A biztosító és a szerződő (biztosított) - amennyiben jogszabály
kivételt nem tesz - a biztosításra vonatkozóan semmilyen birto-
kukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.
3. Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy
kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései,
illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény-
könyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a
magyar jogot kell alkalmazni.
4.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a “Nyilatkozat biztosítási szerződés megköté-
séhez” elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási
szerződés részét képezi.
5. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Lechner
Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös,
vagy a (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt.
39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag
bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem
illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, tár-
sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Adatvédelmi Biztos Hivatala
1051 Budapest, Nádor u. 22.