K&H vállalkozói vagyonbiztosítás szerződési feltételei 2016.08.26

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás

érvényes: 2016. augusztus 26-tól

tartalom

ügyfél-tájékoztató ...................................................................................................................................................................... 5

I. általános feltételek ...................................................................................................................................................................... 9

1.1. biztosító, szerződő, biztosított ......................................................................................................................................... 9

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte ..................................................................................................................................... 9

1.3. a kockázatviselés kezdete .............................................................................................................................................. 9

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ................................................................... 9

1.5. a biztosítási szerződés módosítása .................................................................................................................................. 9

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei ................................................................................................................. 10

1.7. a biztosítási díj, díjﬁzetés szabályai .................................................................................................................................. 10

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás ...................................................................... 10

1.9. az értékkövetés szabályai ............................................................................................................................................... 11

1.10. önrészesedés ................................................................................................................................................................ 11

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei ........................................................................................................................ 11

1.12. a Biztosító mentesülés ................................................................................................................................................... 14

1.13. általános kizárások ........................................................................................................................................................ 14

1.14. egyéb rendelkezések ..................................................................................................................................................... 14

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ....................................................................................................... 15

II. K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételek .............................................................................................................................. 17

2.1. biztosított ....................................................................................................................................................................... 17

2.2. területi hatály ................................................................................................................................................................. 17

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre ....................................................................................................................................... 17

2.4. biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként .................................................................................................... 17

2.5. biztosítási események ..................................................................................................................................................... 17

2.6. a biztosító szolgáltatása .................................................................................................................................................. 18

III. kiegészítő biztosítások ................................................................................................................................................................. 20

3.1. K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei ............................................................................................................. 20

3.2. K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei ....................................................................................................................... 20

3.3. K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei ....................................................................................................................... 21

3.4. K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei .......................................................................................................................... 22

3.5. K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei ........................................................................................................ 23

3.6. K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei .................................................................................................... 25

3.7. K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei .......................................................................................................... 27

3.8. K&H elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása ................................................................................. 30

3.9. K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei ........................................................................................... 32

IV. függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok ...................................................................................................................... 33

V. záradékok és függelékek ............................................................................................................................................................. 39

5.1. általános záradékok ....................................................................................................................................................... 39

5.2. záradékok tűzbiztosításhoz ............................................................................................................................................. 40

5.3. záradékok viharkár biztosításhoz .................................................................................................................................... 40

5.4. záradékok vízkárbiztosításhoz ....................................................................................................................................... 41

5.5. záradékok a betöréses lopás és rablásbiztosításhoz .......................................................................................................... 41

1. számú függelék ............................................................................................................................................................... 43

VI. egyéb rendelkezések ................................................................................................................................................................. 44

1-10101-16

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás

ügyfél-tájékoztató

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy ﬁgyelmébe ajánljuk a K&H vállalkozói vagyon-

biztosítást, amely az érdekeltségébe tartozó tárgyi eszközeit és kész-

leteit védi az alábbiakban felsorolt, de Ön által kiválasztott veszélyne-

mek ellen.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.

Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának,

a KBC csoportnak a tagja.

Társaság működési formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

Levelezési cím: Budapest 1851

Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39.,

levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,

telefon: (06 1) 489 9100,

fax: (06 1) 489 9102).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország

egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a

K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég bizto-

sítási igényével felkeresni a közelében működő K&H Biztosító biztosí-

tásközvetítőit. Honlapunkon (kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez,

telephelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási

tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

(továbbiakban Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. tör-

vény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a tár-

sasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

A K&H vállalkozói vagyonbiztosítás fedezetet nyújt a biztosított sze-

mélyek érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott mind-

azon vagyontárgyakra, tárgyi eszközökre, készletekre és értékcikkekre,

amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják, illetve a tevékenységi

folyamatban részt vesznek.

mire nem terjed ki a K&H vállalkozói vagyonbiztosítás?

Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lábonálló növé-

nyi kultúrák, légi és vízi járművek. Kérjük, ﬁgyelmesen olvassa el

a K&H vállalkozói vagyonbiztosítás szerződési feltételeit, amely részle-

tesen felsorolja azokat az eseményeket (kizárásokat és korlátozáso-

kat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül,

például:

- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyon-

tárgyakban,

- magában az öngyulladt anyagokban,

- erjedés - befülledés - biológiai égés formájában,

- tűzkár nélküli füst-, vagy koromszennyeződés által ke-

letkezett károk,

- tervszerű robbantás, hasadó anyagok robbanása, repü-

lőgépek hangrobbanása miatt előálló károk,

- villámvédelmi rendszer hiánya miatt, illetve magában

a villámvédelmi rendszerben keletkező villámcsapás-

károk, feltárt üreg beomlása miatt, bányászattal vagy

földkitermeléssel összefüggésbe lévő földmozgás-

károk,

- vízügyi berendezésekben, nem mentett területeken, ta-

lajban keletkező árvízkárok,

- üvegházak, fóliasátrak, mélyépítési létesítmények,

épületek külső vakolatának viharkárai,

- kármegelőzésre vonatkozó szabályok elmulasztása

miatt keletkező betörés-, rabláskárok.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?

Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz, füst, hő és korom,

robbanás, összeroppanás, közvetlen és közvetett villámcsapás, isme-

retlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű ütközése.

Külön díj ellenében kiterjeszthető a kockázat például tűzoltási és hely-

reállítási többletköltségek, hűtött áruban keletkezett károk, vakolatban

keletkezett károk, mezőgazdasági szárító berendezésekben keletke-

zett tűzkárok, valamint a javításra átvett gépjárművekben keletkezett

tűzkárok fedezetére.

milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?

Az alapbiztosítás kiegészíthető az alábbi fedezetekkel:

- K&H földmozgás biztosítás: EMS skála 5. fokozatát elérő. meg-

haladó földrengés esetére, földcsuszamlás, kő- és földomlás,

ismeretlen földalatti építmény, továbbá üreg beomlása okozta

károk térítésére.

- K&H vízkárbiztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés és

úgynevezett technológiai vezetéktörés okozta károk térítésére.

A fedezet kiterjeszthető az eltört csővezeték javítási költsége-

ire 10 fm-ig, fagyhatás miatt bekövetkező és a szerelvények

tömítési és dugulási hibáiból eredő károk költségeire illetve a

csőtörés során elfolyt víz költségeire.

- K&H viharkárbiztosítás: 54 km/óra szélsebességet elérő és

meghaladó vihar, a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon

a viharral egyidejűleg beömlő csapadék, hónyomás, jégverés

és viharral együttjáró vakolatkárok illetve üvegtörés okozta

károk térítésére. A fedezet kiterjeszthető tetőbeázási károkra,

baromﬁtartásra használt fóliaház, illetve gépjármű-kereskedők

viharkáraira.

- K&H üvegkár-biztosítás: törés vagy repedés következtében

keletkezett üvegkárok térítésére.

- K&H belföldi szállítmánybiztosítás: a biztosított szállítmány tűz,

robbanás, földmozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, vala-

mint a szállítóeszközök idegen tárggyal vagy közeggel történő

ütközése miatt bekövetkezett veszteségeinek és kárainak térí-

tésére, továbbá mindezen kockázatok kiegészítése feltöréses

lopás és rablás miatt bekövetkező veszteségek és károk térí-

tésére.

- K&H telephelyi gépjármű-biztosítás: tűz, robbanás, villámcsa-

pás, felhőszakadás, személyzettel ellátott légijármű és része-

inek, vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, föld-

rengés, árvíz és vihar miatt bekövetkező károkra. A biztosítás

kiterjeszthető: üveg-, jégverés-, lopás- és rablás kár, valamint

telephelyi töréskár kockázatokkal.

- K&H tűz üzemszünet biztosítás: részleges vagy teljes kénysze-

rű tevékenységi szünet fedezetére. A biztosítás kiterjeszthető

víz-, vihar- és betöréses lopás kockázatokkal.

- K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás: betöréses lopás,

rablás, küldöttrablás térítésre. A fedezet kiterjeszthető: vanda-

lizmus okozta rongálási károk térítésére.

- K&H elektromos és elektronikus gépek, berendezések biztosí-

tás: elektromos, elektronikus berendezések baleseti jelleggel

bekövetkezett ﬁzikai károsodására illetve betöréses lopás, rab-

lás vagy lopás kárainak térítésére.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását kö-

vető nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a

felek megállapodhatnak.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés határozatlan és határo-

zott időtartamra is köthető.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a

biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónap-

jának első napja.

A határozott tartamú szerződés biztosítási időszakának első és utolsó

napját a szerződésben meg kell jelölni.

milyen lehetőségek vannak a díjﬁzetésre?

A biztosítás díja ﬁzethető online díjﬁzetéssel (bankkártyával), csopor-

tos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz-átutalási

megbízáson (postai csekken). A díjﬁzetés gyakorisága lehet éves (egy

összegben egész évre), féléves, vagy negyedéves.

A díjﬁzetés módja bármikor, az gyakorisága a biztosítási szerződés év-

fordulójakor módosítható.

Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben

(fedezetet igazoló dokumentumban) és a díjesedékességi értesítőben

foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegye-

zéssel, határozott idő lejártával, díjnemﬁzetés miatt, vagy érvfordulóra

történő írásos felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási

időszak végére bármikor felmondható de a felmondó nyilatkozatnak

legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biz-

tosító székhelyére. Határozott tartamú szerződés nem mondható fel.

mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg

módosításának lehetősége?

Az adatközlésen alapuló értékkövetés mellett a K&H Biztosító lehető-

séget nyújt évközi és automatikus értékkövetés alkalmazására.

Évközi értékkövetés választása esetén a szerződő 20%-os mértékig

meghatározhat egy tartalék biztosítási összeget a tárgyi eszközökre és

készletekre. Ez az összeg fedezetként szolgál az inﬂációs értéknöve-

kedésre, vagy az évközi beszerzésekre.

Automatikus értékkövetésnél a Biztosító a tárgyi eszközök és készle-

tek biztosítási összegét a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján

a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra

automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (ér-

tékkövetés) az alábbiak szerint: a módosítás mértéke megegyezik a

módosítás időpontjában ismert utolsó és az előző év azonos időszaká-

nak árindexei adta hányados értékével.

A biztosítási összegek egységesen az építőipari és fogyasztói árindex-

ből képzett súlyozott átlag árindex alkalmazásával kerülnek indexe-

lésre.

Adatközlésen alapuló értékkövetésre a biztosítás évfordulója előtt leg-

később 15 nappal beküldött kitöltött adatlappal van lehetőség. A bizto-

sítási kötvény évfordulója előtt a biztosítótársaság az esetleges válto-

zások bejelentésére adatközlő lapot bocsát az ügyfél rendelkezésére.

A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor

kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási össze-

gek változását a biztosítási díj követi.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A szerződő illetve a biztosított a szerződés szempontjából minden lé-

nyeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval haladéktala-

nul, de legfeljebb nyolc napon belül.

Ez vonatkozik a változásjelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely

adatokat a Szerződő a szerződéskötés során közölt) változás történik,

értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módo-

sítások elvégzését.

Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, biztosítási összeg, stb. A vál-

tozásról írásban közvetlenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott ada-

tai?

Felhívjuk szíves ﬁgyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok

körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személy-

nek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben

meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek

vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő

büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, to-

vábbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári

ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében

eljáró bíróság,

a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önál-

ló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá

az általa kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi

hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Tit-

kosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési

megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv,

illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egy-

ség.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol-

gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem

állapítható meg, valamint a jogalkotás meg-alapozása és a hatásvizs-

gálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem

minősülő adatok átadása.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja a biztosításközvetítőjét, akinek telefon-

száma a kötvényén (fedezetet igazoló dokumentumon) található. A

bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a

https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol biztosítási

kötvényszámának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.

Kárseseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímen,

- a kar@kh.hu email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefonszámon,

valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelen-

tenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt legkésőbb

30 napon belül kell bejelenteni.

Speciális teendők káresemények bekövetkezésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.

Betöréses lopás vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.

mikor nem tudunk kárt ﬁzetni?

A Biztosító kárkiﬁzetési kötelezettsége nem áll fenn abban

az esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes

mentesülési okokat és kizárásokat a biztosítás szerződési

feltételei tartalmazzák. Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a

Biztosított illetve a Szerződő vagy a vele közös háztartásban

élő hozzátartozó, avagy a Biztosított illetve a Szerződő - ve-

zető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével

együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja,

tisztviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul okozta.

Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól

a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kár-

enyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkiﬁzetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat

beérkezését követő 15 napon belül ﬁzeti ki. A Biztosító a károkat a

biztosítottság mértékétől függően téríti meg. Amennyiben az adott va-

gyontárgyat illetően alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy

tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor

a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási

összeg és a tényleges érték között. A maradványérték a biztosítási

összegből levonásra kerül.

Attól függően, hogy az ügyfél milyen biztosítási összeget jelöl meg, a

tárgyi eszközökben esett kár térítése történhet új értéken, káridőponti

tényleges (avult) értéken, vagy bruttó értéken. Részleges kárnál a ja-

vítási költség erejéig, teljes kárnál a biztosítási összegig térítjük meg

a kárt.

Saját készletben bekövetkezett kár esetén Biztosítótársaságunk a

nagykereskedelmi árut beszerzési áron, a kiskereskedelmi árut vagy

készletet a forgalmazási költséggel növelt beszerzési áron, vendéglá-

tóipari nyersanyag esetében a káridőponti beszerzési áron, felvásárolt

termékek esetében pedig a felvásárlási áron téríti meg.

Ha idegen készletben következik be a kár és az javítással helyreál-

lítható, akkor a javítási költség, ha teljes kár következik be, akkor a

káridőponti valóságos érték kerül térítésre.

A szerződésben rögzített önrészesedés mértékét el nem érő károkat

a biztosított maga viseli, az önrészesedés mértékét meghaladó károk

esetében az önrész feletti kárösszeg kerül kiﬁzetésre.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 tele-

fonszámon,

- a biztosito@kh.hu e-mail címen,

- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre

küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy ve-

zetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglal-

kozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró

természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013

Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez-

het.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos

(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-

masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárá-

sát kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,

jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bíró-

sági úton érvényesíthetik.

Figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért

kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerző-

dési feltételekben foglaltak az irányadók.

központi iroda:

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

tel: (+36 1) 328 9000

fax: (+36 1) 461 5276

látogassa meg honlapunkat: kh.hu

a K&H Biztosító Zrt.

K&H vállalkozói vagyonbiztosításának szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal

arra, hogy díjﬁzetés ellenében a kockázatviselés kezdetét követően

bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételek-

ben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre

a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szer-

ződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló do-

kumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz

intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészí-

tő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem

szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az

irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

A biztosítási események meghatározását és a biztosító szolgáltatásá-

nak mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a záradékok

tartalmazzák.

I. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,

amelyek a K&H vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés egészére alkal-

mazandók. Amennyiben az egyéb fejezetekben leírt feltételek eltérően

rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

1.1. biztosító, szerződő, biztosított

1.1.1. A biztosító a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító)

1.1.2. A Biztosított: jelen feltételek szerint Biztosított a szerző-

désben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint

megnevezett olyan egyéni vállalkozó vagy őstermelő természetes sze-

mély, gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke

fűződik (a továbbiakban: Biztosított).

1.1.3. A Szerződő: jelen feltételek szerint Szerződő a szerződés-

ben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki

valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a bizto-

sítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érde-

kelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjﬁzetési

kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a

szerződőhöz intézi.

1.1.4. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese-

mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a Szerződő a

hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál-

tozásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.1.5. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő

javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig,

illetőleg a biztosított belépéséig a díjﬁzetési kötelezettség a szerződő

felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a meg-

felelő jognyilatkozatok megtételére.

1.1.6. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a

biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a

belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a

szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összes-

sége a Biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban

esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele-

lős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szer-

ződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő bizto-

sítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot

állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra

annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, fel-

téve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának meg-

felelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat

szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása

időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét

követő napon jön létre.

1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Bizto-

sító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától

eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor

a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön

létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a

Biztosító az eltérésre a Szerződő ﬁgyelmét a fedezetigazolás átadá-

sakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat

tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az

ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

1.3. a kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban

megkezdődik, kívéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától szá-

mított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül visszauta-

sítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15

napos kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik

be. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont ér-

vényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő

nap 0:00 órája.

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évfor-

duló és a biztosítási időszak

1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biz-

tosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kocká-

zatviselés kezdete hónapjának első napját megelőző nap, amelyet a

szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bár-

mikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része

változatlanul marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a biztosító kockázatviselé-

sének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetke-

zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés,

illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biz-

tosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése

lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik

az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné

válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés

megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító

részére be kell mutatni.

A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem

alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy

tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jog-

cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben

az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és

a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a

korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjﬁze-

tési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének

megszüntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomás-

szerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidő-

vel felmondhatja.

1.6.2. Rendes felmondás: a felek a szerződést a biztosítási idő-

szak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő

felmondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére legalább

30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie. A felmondási

jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják.

1.6.3. Díjﬁzetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjﬁzetés:

ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megﬁzetésre, a biztosító díjﬁ-

zetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megﬁzetésére vonat-

kozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatár-

időt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási

szerződés a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a

díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az

esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folyta-

tólagos díj meg nem ﬁzetése következtében szűnt meg, a szerződő fél

a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti

a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási

fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, felté-

ve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megﬁzetik.

A biztosítási szerződés díjnemﬁzetés miatt legkésőbb az adott bizto-

sítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy

részét ﬁzették meg, és a biztosító - a díjﬁzetési kötelezettség elmulasz-

tására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredményte-

lenül hívta fel a szerződő felet a beﬁzetés kiegészítésére, a szerződés

változatlan biztosítási összeggel, a beﬁzetett díjjal arányos időtartamra

marad fenn.

Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegye-

zéssel megszüntethetik.

1.6.5. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés

megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megﬁzeté-

sét követelheti.

1.6.6. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a

biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a

napig járó díj megﬁzetését követelheti, amikor kockázatviselése véget

ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

1.7. a biztosítási díj, díjﬁzetés szabályai

1.7.1. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megﬁzetni.

1.7.2. A határozatlan időtartamra megkötött szerződések eseté-

ben az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapod-

nak meg az első díj megﬁzetése tekintetében. A megállapodás szerint

az első díj megﬁzetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és

a Szerződő részére megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.7.3. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az

első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjﬁzetési gyako-

riság - a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentum-

ban) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet. Ha az

ajánlat a díjﬁzetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor

a kötvény, fedezetet igazoló dokumentum éves díjﬁzetés gyakoriság

szerint kerül kiállításra. A szerződés díja ﬁzethető online díjﬁzetéssel

(bankkártyával), csoportos beszedési megbízással, banki átutalással

vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A biztosítási

szerződés díjﬁzetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfor-

dulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjﬁzetés

módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van

lehetőség.

Ha a szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem ﬁzeti meg, úgy

a díjﬁzetés gyakorisága és a módja szerint a szerződésre alkalmazott

kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási évre járó díj egyösszeg-

ben esedékessé válik a meg nem ﬁzetett díjrészlet esedékességének

napján.

1.7.4. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megﬁzetésének ese-

dékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet

igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a

díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti beﬁzetettnek.

Az esedékes díj megﬁzetése akkor teljesül, amikor annak összegét a

biztosító ﬁzetési számláján jóváírják.

Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj megﬁzetését a fel-

adás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget

kizáróan igazolja.

1.7.5. Késedelmes díjﬁzetés esetén a biztosító késedelmi kamat

felszámítására jogosult.

1.7.6. Ha a biztosító kockázatkezelésének kezdete előtt a bizto-

sítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy

a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő

része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény

bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a

szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek meg-

szűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának nap-

jával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése

napjáig számított díj illeti meg.

1.7.7. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerző-

dés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó teljes

díj megﬁzetését követelheti.

A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító addig a napig

járó díjak megﬁzetését követelheti, amikor a kockázatviselés véget ért.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbizto-

sítás, többszörös biztosítás

1.8.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg.

1.8.2. A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a

biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási

kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt

vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön

megadott biztosítási összegre korlátozódik.

1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyon-

tárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan arány-

ban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy

értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes tételre kü-

lön-külön kell meg állapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös

feltételek rögzítik.

1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási

összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos érté-

két. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghala-

dó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfele-

lően le kell szállítani.

1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási

szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy várható

értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszer-

zésének erejéig a különös feltételekben részletezettek szerint.

1.8.6. többszörös biztosítás

Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik biztosítónál a bizto-

sított értékre vonatkozóan ugyan azon kockázatokra biztosítást kötött,

a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul

köteles közölni a biztosítóval.

1.9. az értékkövetés szabályai

1.9.1. Külön megállapodás a biztosítási összeg értékállóságára,

egy biztosítási időszakon belül

A szerződő a tárgyi eszközök és készletek biztosítási összegét értékkö-

vetés címén maximum 20 %-kal megemelheti.

Az értékkövetés összege az évközi felújításból, karbantartásból eredő

értéknövekedés és a nem megfelelő vagyonértékelés miatti eltérések

kiküszöbölésére szolgál.

Az értékkövetés összege mindig az alap (indexált) biztosítási összeg,

szerződésben rögzített %-os mértéke szerint kerül meghatározásra.

1.9.2. A határozatlan tartamú biztosítás megújítása

a) külön megállapodás a biztosítási összegek éves indexálására

A vagyontárgy értékének (a helyreállítási költségnek) követé-

se érdekében a felek megállapodhatnak a biztosítási összeg

rendszeres, értékkövető változtatásáról (továbbiakban: a bizto-

sítási összeg indexálása).

A biztosítási összeg indexálását a Biztosító minden évforduló

napján elvégzi.

A módosított biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg

és a KSH-index szorzata alapján számítható.

Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalmazását

megelőzően utoljára közzétett árindex alapján a megújítást

megelőző biztosítási időszakra (12 hónap) vonatkozó, számí-

tott árindex.

Az indexáláshoz alkalmazott árindex:

A biztosítási összegek egységesen az építőipari és fogyasztói

árindexből képzett súlyozott átlag árindex alkalmazásával ke-

rülnek indexálásra.

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan kö-

veti. A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző

negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a

Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási

időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló ada-

tok alapján - várható díjról.

A biztosítási összeg indexálása első alkalommal csak szerző-

déskötés évét követő évben érvényesíthető, majd évente, a

biztosítási évforduló napjának hatályával.

b) adatközléses biztosítási szerződés megújítása

Amennyiben a szerződő adatközléses megújítási eljárást vá-

lasztott, a megújítás időpontját megelőzően a vagyontárgyak

értékének változásairól a Szerződő értesítheti a Biztosítót.

Az adatközlés elmaradása esetén a Biztosító a szerződést vál-

tozatlan adatokkal újítja meg.

1.10. önrészesedés

1.10.1. A biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, köt-

vényben (fedezetet igazoló dokumnetumban) meghatározott mértékét

maga viseli (önrészesedés).

1.10.2. Az önrészesedés meghatározható összegszerűen és a kár

százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén

mindig a magasabb érték kerül levonásra.

1.10.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja

meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító ﬁzetési kötelezettsé-

ge nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés

feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-be-

jelentési kötelezettség

1.11.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben

köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges

körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, ame-

lyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség feltétlenül

fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az

ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formá-

ban kérdést tett fel. A biztosító írásban feltett kérdéseire a Szerződő

illetve a Biztosított köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő

válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének

eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem

jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség

egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem vé-

dekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet

bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni,

noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles

lett volna.

1.11.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő

illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül kö-

teles a Biztosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről

a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a biztosító

kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,

körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló doku-

mentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és mellékleteinek bármely ada-

ta.

A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,

végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési

kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési kötelezettségre vo-

natkozó feltételek érvényesek.

1.11.1.3. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást

a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben

meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek

a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé-

nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban ja-

vaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a

szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerződést harminc

napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak

kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés

a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik.

Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor

ﬁgyelmeztetni kell.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosí-

tási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel ösz-

szefüggésben merül fel, a biztosító az előzőekben meghatározott jogait

a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

E szerződési feltételek szempontjából lényeges körülménynek minősül

a biztosítási kötvény (fedezet igazoló dokumentum), ajánlat, adatközlő,

mellékletek bármely adata.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a

jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, ame-

lyeket a kötelezettség megsértése érintett.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a bizto-

sítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel

összefüggésben merül fel, a biztosító az előzőekben meghatározott

jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolja.

1.11.1.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló köte-

lezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyi-

kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük

elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett,

és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési és

változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jog-

következmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók,

amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.11.1.5. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármi-

lyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kiﬁzetett

összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.11.1.6. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyi-

latkozatát írásban (levél, telex, telefax, elektronikus aláírással ellátott

elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scannelt dokumentu-

mot tartalmazó elektronikus üzenet) köteles közölni.

1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.11.2.1. A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében

az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés

szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, elő-

írja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat,

szakképzettségi követelményeket.

A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény

bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely-

zetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles

kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg

keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem ve-

zetett eredményre.

1.11.2.2. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően

megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és

tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai beren-

dezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az

érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges

intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletke-

zését. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán

túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok,

szabványok az irányadók.

1.11.2.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését köve-

tően haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, men-

tés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrsé-

gen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontár-

gyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

1.11.2.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a hozzá-

juk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondoskodni.

Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemel-

tetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani,

fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg-

tenni.

A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem működő) te-

lephelyen, vagy épületben, épületrészben a vízvezeték- és fűtésrend-

szert vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében; köte-

les továbbá a telephelyen működő, de több mint 72 órán át felügyelet

nélkül hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, fel-

szereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.

1.11.2.5. A biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a

Biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati állapotát a helyszínen - szük-

ség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együtt

működve bármikor ellenőrizni, valamint jogosult a kármegelőzésre vo-

natkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

1.11.3. kárbejelentési kötelezettség

1.11.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt be-

következése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutásától

számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni írásban vagy telefonon

a biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágo-

sítások tartalmának ellenőrzését.

1.11.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e köte-

lezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kide-

ríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem

áll be.

1.11.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetke-

zésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő - a Biztosítottat, Szerződőt

képviselő - személy vagy szervezet nevét.

1.11.3.4. A kárbejelentéshez szükséges dokumnetumok listáját az 1.

számú függelék tartalmazza.

1.11.3.5. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös

feltételekben kerülnek meghatározásra.

1.11.3.6. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegszerű-

ségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat,

szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat,

leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat - a biztosító

eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére - bármikor ren-

delkezésre kell bocsátania.

1.11.3.7. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a

kár bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyon-

tárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtat-

hat.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás

következtében a Biztosító számára – szolgáltatási kötelezett-

sége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kide-

ríthetetlenné váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.11.3.8. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik

munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet

a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése

esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy káro-

sodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak

maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárren-

dezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és

a Biztosító kérésére bemutatni.

1.11.3.9. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizs-

gálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített,

tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.11.3.10. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító

rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biz-

tosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás

összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy

tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bi-

zonyító dokumentumokat,

- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító

által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg hely-

reállítási számláját,

- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt ható-

sági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve

épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi feljelen-

tést.

1.11.3.11. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg-

szerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.

A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és ösz-

szegének független szakértő által történő megállapítását. A független

szakértő költségét a megbízó ﬁzeti.

1.11.3.12. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képvi-

selője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat

megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól,

a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bíró-

sági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésé-

vel - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított

8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a

Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

1.11.4. Díjﬁzetési kötelezettség

A díjﬁzetési kötelezettség a Szerződőt terheli.

B. Biztosító kötelezettségei

1.11.5. tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kiﬁzetéséről, a kárkiﬁzetésekről, illetve

ezek akadályáról.

1.11.6. szolgáltatási kötelezettség

1.11.6.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.

1.11.6.2. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi ﬁzető-

eszközben téríti meg a károkat.

1.11.6.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számí-

tott 5 munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok esetén) a kárren-

dezést megkezdeni.

1.11.6.4. A Biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől szá-

mított 15 nap alatt téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot tartozik

bemutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor

az utolsó okirata biztosítóhoz beérkezett.

1.11.6.5. A Biztosító mindaddig nem esik ﬁzetési késedelembe, és a

szolgáltatás összegét visszatarthatja ha,

- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt sze-

mély pénzfelvételi jogosultségét illetően, a Biztosító által meg-

kívánt igazolás benyújtásáig és/vagy

- az eljárás befejelzéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcso-

latban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.

Fenti esetekben a Biztosítót kamatﬁzetési kötelzettség nem terheli.

1.11.6.6. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor

esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maximum az

éves biztosítási díj.

1.11.7. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési

igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biz-

tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés

biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károko-

zóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni,

és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni.

A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előle-

gezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított

követelését kell kielégíteni.

1.11.8. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tarto-

zik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető

visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.9. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra

igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget

vissza kell ﬁzetnie.

1.11.9.1. Amennyiben a biztosított ÁFA visszatérítésre jogosult vagy

számla nélküli kárrendezést kér, a biztosító a szolgáltatásának alapja a

nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.

1.11.9.2. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közre

hatott a károsodásban, a Biztosító a kárt annyiban téríti meg, ameny-

nyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.

1.12. a Biztosító mentesülése

1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége

alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogelle-

nesen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hoz-

zátartozó: a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört

vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt

járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk,

vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavál-

lalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gon-

datlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kö-

telezettség megszegésére is alkalmazni kell.

1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak

különösen az alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység

engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati össze-

függésben történt,

- a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meg-

határozott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy

0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító

hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati

összefüggésben keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények kö-

zött azért következett be, mert a biztosított nem tette

meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés ér-

dekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a

Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének

veszélyére írásban is ﬁgyelmeztette,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősí-

tette.

1.12.3. Ha a Szerződő, illetve a Biztosított jogi személy, a

Biztosító annyiban mentesül a ﬁzetési kötelezettsége alól,

amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi sze-

mély vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású

alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja,

akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a

biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyosan

gondatlanul okozta.

1.12.4. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés

esetén a Biztosítónak 1.12.3. pontban felsorolt mentesülése

minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövet-

kezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának

ﬁgyelembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító

nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekelt-

ségére esik.)

1.12.5. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be,

ha a Biztosítottat, illetve a Szerződőt, vagy valamely a gazdál-

kodó szervezetnél felelős vezető beosztást betöltő személyt az

okozott kár, vagy a kártérítés meg állapítása során elkövetett

csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerősen elmarasztalták.

1.12.6. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötele-

zettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelő-

zési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

A közlési kötelezettség, illetve a változásbejelentési kötele-

zettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem

áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be

nem jelentett körülményt a biztosító a ismerte, vagy az nem

hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.13. általános kizárások

1.13.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szer-

ződések biztosítási fedezete nem terjed ki:

- a Szerződő illetve a Biztosított által okozott olyan ká-

rokra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a

területi hatály kiterjesztése esetén az illető ország

jog szabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony

alapján, vagy a szerződéses, illetve a szerződésen kí-

vüli károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik,

mivel ezek a kockázatok egyéb biztosításokkal fedez-

hetők,

- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. for-

radalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús in-

tézkedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a pol-

gári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások

stb.) vagy azok következményeit, továbbá harci eszkö-

zök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint

katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és terro-

rizmus miatt keletkezett károkra,

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádioaktív

szennyeződés által okozott károkra,

- a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt ese-

ményekre, illetve

- a közvetett károkra.

1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb

büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján

térülő károkat,

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti káro-

kat,

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési,

helyi önkormányzati költségvetési, elékülönített álla-

mi pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam,

nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által

vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támoga-

tás alapján megtérülő károkat.

1.14. egyéb rendelkezések

1.14.1. A Biztosító és a Szerződő illetve a Biztosított - amennyiben

jogszabály kivételt nem tesz - a biztosításra vonatkozóan semmilyen

birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.

1.14.2. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási

szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötele-

sek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szem-

ben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.14.3. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás ese-

tén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős

bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosí-

tottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.14.4. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek

el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a bizto-

sítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezett-

ség

1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfele-

inek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási

szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás-

sal összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés

megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási

szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a

biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további-

akban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.15.2. A 1.15.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból vég-

zett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előze-

tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az

ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem

nyújtható előny.

1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül –

ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terhe-

li a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait

és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük

során bármilyen módon hozzájutottak.

1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész-

ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és

védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott

egészségügyi adatokat a biztosító a 1.15.1 pontban meghatározott

célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli

hozzájárulásával kezelheti.

1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy

nek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak

képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon-

tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést

ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll

fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható-

sággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás-

ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata

során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szak-

értővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bí-

rósági végrehajtóval, a természetes személyek adós-

ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi

Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel,

bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az

általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatóság-

gal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi

államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a

titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor-

mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén

a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz-

tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá-

nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő

biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég-

zővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához

szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor-

mációszabadság Hatósággal,

szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli

megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a

biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés

célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy

személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog-

alapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az

adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásá-

nak kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az

adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben

nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő

adókötelezettség alá eső kiﬁzetésről törvényben meghatározott adat-

szolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitel-

intézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.

törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénz-

ügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerző-

dés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel

fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosí-

tási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját

és jogalapját.

1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által

az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormá-

nya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi

adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre-

hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel össze-

függő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a

továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel

kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabá-

lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–

43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóha-

tóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt köte-

lezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11.

pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. – 1.15.13. pontokban és

az 1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az

ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén

kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is ki-

terjed.

1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szol-

gálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó ha-

tóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban

tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör-

vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel,

új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek-

ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visz-

szaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet-

ben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító-

szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy

kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív

anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror-

cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terro-

rizmus ﬁnanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob-

bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel

visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy

bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll

fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Eu-

rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések

végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötele-

zettségének tesz eleget.

1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét

a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a

csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére

történő átadása.

1.15.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll

fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett-

ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli

megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér

biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság

a pénzmosás és a terrorizmus ﬁnanszírozása meg-

előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben

meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi

pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé-

nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak

minősülő adatot.

1.15.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vi-

szontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosí-

tóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő

adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ah-

hoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az

adattovábbításnak törvényben meghatározott adatkö-

re, célja és jogalapja van, és a harmadik országban

a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az

információs önrendelkezési jogról és az információ-

szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továb-

biakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott

bármely módon biztosított.

1.15.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam-

ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.15.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az

egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla-

pítható meg,

b) ﬁóktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás

székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság szá-

mára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat-

továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar

felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal-

taknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el-

végzése céljából a miniszter részére személyes adat-

nak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről

szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése ér-

dekében történő adatátadás.

1.15.18. Az 1.15.17. pontban meghatározott adatok átadását a biz-

tosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem

tagadhatja meg.

1.15.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes

adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 1.15.4. pont

alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő

adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.15.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem

tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.15.11. pontja

alapján végzett adattovábbításokról.

1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz-

tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának

idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási,

viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény

érvényesíthető.

1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítá-

si szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a

szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye-

síthető.

1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden

olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel

kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adat-

kezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hoz-

zájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs

törvényi jogalap.

1.15.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó

adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogsza-

bályi rendelkezések az irányadók.

1.15.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinte-

tében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 tele-

fonszámon,

- a biztosito@kh.hu e-mail címen,

- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre kül-

dött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagyveze-

tőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglal-

kozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró

természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013

Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez-

het.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos

(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-

masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárá-

sát kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,

jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak igényüket bírósági

úton érvényesíthetik.

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.

II. K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételek

2.1. biztosított

Jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben (kötvényben, fede-

zetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan egyéni

vállalkozó vagy őstermelő természetes személy, gazdasági társaság,

akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik

2.2. területi hatály

Főszabályként a biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország.

A főszabálytól eltérő területi hatály kizárólag abban az esetben érvé-

nyes, ha a különös feltételek, avagy a biztosítási szerződés (kötvény,

fedezetet igazoló dokumentum) ezt egyértelműen tartalmazzák.

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre

2.3.1. tárgyi eszköz

(épület, építmény, gép, berendezés, szerszám, gyártóeszköz, irodai,

igazgatási berendezés, felszerelés, jármű, befejezetlen beruházás),

amely tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálja a bizto-

sított vállalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy az üzembe

helyezésre került-e vagy sem.

2.3.2. készletek

(vásárolt és saját készlet, anyag, alapanyag, árú, késztermék, göngyö-

leg, befejezetlen termelés és félkésztermék), amelyek a tevékenységi

folyamatban részt vesznek, a folyamatban átalakulnak, illetőleg a te-

vékenység során változatlan állapotban maradnak.

2.3.3. értékcikk

- készpénz,

- értékpapír,

- nemesfém,

- ékszer,

- drága- és féldrágakő,

2.3.4. nem biztosítható vagyontárgyak:

- légi és vízi járművek

- lábonálló növényi kultúrák,

- állatok

2.4. biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biz-

tosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa és egyben a

biztosítási díj megállapításának alapja.

2.4.1. tárgyi eszközök biztosítási összege

a) új érték (újrabeszerzési, utánpótlási ár), (Épületek korlátlanul,

gépek, iroda berendezések 10 éves korig, járművek 6 hóna-

pos korig biztosíthatóak újértéken. Az újértékre biztosított, de

a fenti korhatárokat elért vagyontárgyak biztosítási összege a

korhatár elérését követő első megújítás alkalmával valóságos

értékűre változik.)

b) valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték,

c) nyilvántartási, könyvszerinti bruttó érték.

2.4.2. készletek biztosítási összege

- vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok, áruk, kész-

termékek esetében a vételár, illetve előállítási (önköltségi) ár.

Kisértékű (beszerzés évében költségként elszámolt) eszközök:

szerszámok, irodai üzleti, felszerelési tárgyak esetében a való-

ságos érték, mely eltérő megállapodás hiányában a beszerzési

ár 50 %-a,

- göngyöleg esetében a betétdíj,

- befejezetlen és félkész termékek esetében a készültségi fok-

nak megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermé-

kek esetében az előállítási költség, alaptevékenységen kívüli

építő és szerelőipari tevékenység esetében a teljes költség-

ráfordítás és a legnagyobb készletezett mennyiség szorzata

képezi a biztosítási összeget.

2.4.3. értékcikk biztosítási összege

- készpénz,

- belföldi készpénz esetében a névérték,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos valuta árfolyama,

- értékpapír esetében az újraelőállítási költség

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében a beszerzé-

si ár

2.4.4. A vagyontárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját,

illetve az 2.4.1., a 2.4.2. és a 2.4.3. pontban nem szereplő értékelé-

seket a biztosítási szerződésben rögzíteni kell.

2.4.5. Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves leg-

nagyobb készletezett mennyiség és a valóságos érték szorzata, vagy a

külön listán tételesen részletezett biztosítási összeg.

2.4.6. Egy vagyoncsoportba csak olyan vagyontárgyak vonhatók

össze, melyek biztosítási összege azonos módon került meghatározás-

ra.

2.5. biztosítási események

2.5.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk)

- tűz,amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott

keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt,

- elektromos tűz, amely az elektromos gépekben elektromos

áram hőhatására keletkezett,

- füst, hő és korom, amely a kockázatviselés helyén lévő tüze-

lő, fűtő, vagy szárítóberendezés nem tervszerű működéséből

ered, és a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontár-

gyakban tűzkár nélkül kárt okoz,

- robbanás, olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy

gőzök kiterjedése okoz,

- összeroppanás, amely a vagyontárgyban hirtelen nyomás-

csökkenés miatt keletkezett,

- villámcsapás, a vagyontárgyat közvetlenül ért villám által kifej-

tett, szabad szemmel látható romboló hatás,

- villámcsapás másodlagos hatása, amely olyan villámcsapás

kár, mely a biztosított vagyontárgyba közvetlenül nem csapott

be, viszont indukcióval, vagy bizonyítottan az elektromos háló-

zaton keresztül a feszültségvédelmet megrongálva fejtette ki

hatását,

- ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett ron-

gálási kár,

- légijármű ütközés, a személyzettel ellátott légijármű, annak

alkatrésze vagy rakománya becsapódása által okozott kár.

2.5.2. kizárások, korlátozások

a) A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azo-

kat a károkat, amelyek:

- a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va-

gyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.)

elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás,

repedés folytán álltak elő, valamint ezek hatására

magukban a kiáradó anyagokban - a kemencékben

levő vagyontárgyakban az égetés során keletkez-

tek,

- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, ki-

véve az abból átterjedő tűzkárt,

- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alak-

változás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi

folyamat formájában következtek be,

- az elektromos gépekben, berendezésekben vagy

felszerelésekben természetes elhasználódás, vagy

az előírt védelem hiánya illetve kiiktatása követ-

keztében álltak elő,

- az égéssel nem járó zárlat, túlmelegedés, összeol-

vadás, pörkölődés, alak- és színváltozás formájá-

ban jelentkezett,

- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből

származtak,

- bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.)

feldolgozása közben (nyílt főzés, forró levegős szá-

rítás) rendeltetésszerűen használt energia hőhatá-

sára a feldolgozás alatt levő anyagban égés, pör-

kölés, elszíneződés, vagy alakváltozás miatt álltak

elő,

- az elektromos hálózat egyéb meghibásodásaiból

eredő túlfeszültség/túláram okozta, valamint a vil-

lámvédelmi rendszerben keletkezett.

b) A Biztosító nem téríti meg a füst, hő és korom szennye-

ződés kárt, ha az rendeltetésszerűen működő tüzelő,

fűtő, vagy szárítóberendezésből ered.

c) A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alap-

ján azokat a károkat, amelyek:

- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,

- az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl.

kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű mo-

torokban),

- a folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befa-

gyása, illetve a tárolókban levő anyagok természe-

tes nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek fa-

lazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és

belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett

be,

- a berendezések, készülékek vagy más műszerek,

üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott

terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontár-

gyak e miatt bekövetkezett károsodását),

- a hasadó anyagok robbanása, illetve ennek követ-

keztében fellépő sugárszennyezés miatt keletkez-

tek,

- a repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt

keletkeztek.

d) A Biztosító nem téríti meg az összeroppanás kárt, ha

az épület, építmény összeomlása az épület, építmény

statikai és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.

e) A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alap-

ján azokat a károkat, amelyek:

- az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt kelet-

keztek,

- magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek,

- elektromos hálózat egyéb meghibásodásaiból ere-

dő túlfeszültség/túláram okozta, valamint a villám-

védelmi rendszerben keletkezett.

f) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés

és légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:

- felelősségbiztosítási szerződésre kötelezett jármű-

vek által okozott károkra,

- az olyan járművek által okozott károkra, amelyeket

a biztosított épület, építmény használója vagy ilyen

személyek munkavállalója üzemeltet,

- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,

- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütkö-

zése okozott.

2.5.3. biztosítási díj

A biztosítási díjat a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum)

tartalmazza.

2.6. a biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak sze-

rint, a biztosítottság mértékétől (lásd. 1.8. pont) függően nyújt szol-

gáltatást.

2.6.1. A biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tár-

gyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek térítése.

a) részleges kár esetén:

- Új érték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költsé-

gen.

- Valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, az

értékemelkedés levonásával.

Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott va-

gyontárgy káridőponti valóságos értékének 20 %-át, a

Biztosító eltekint az értéknövekedés levonásától.

- Bruttó érték biztosításnál valóságos értéken, az értékemel-

kedés levonásával, legfeljebb a bruttó értékig történik.

Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyontárgy kár-

időponti valóságos értékének 10 %-át, a Biztosító eltekint az értéknö-

vekedés levonásától.

b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan

javíthatóság)

- Új érték biztosítás esetén, újértéken, de maximum a bizto-

sítási összegig történik.

- Valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de

maximum a biztosítási összegig.

- Bruttó érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de maxi-

mum a biztosítási összegig.

c) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja

az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

d) Új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén a

vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos ér-

tékéig kerül térítésre.

A helyreállítás befejeztével a biztosított jogosulttá válik a való-

ságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítá-

si összegig.

e) A teljes károk térítési összegéből levonásra kerül a térítési ösz-

szegnek az a hányada, amilyen mértékű állami támogatásban

vagy visszatérítésben részesül a biztosított, a vagyontárgy új-

jáépítése vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)

2.6.2. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök ká-

rát a valóságos értékig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg

a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a

hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg a könyvszerinti nettó

értéket.

2.6.3. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító

a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig,

de legfeljebb a biztosítási összegig téríti meg a káridőponti befejezési

árak, illetve előállítási vagy építési költségek ﬁgyelembevételével.

2.6.4. Idegen vagyontárgyakat (a biztosított által bérelt, kölcsön-

vett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett

épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket)

a választott értékelési módnak megfelelően téríti a Biztosító, a 2.6.1.-

2.6.2. pontja szerint.

2.6.5. Saját készletek kára esetén a Biztosító

- áruk esetén a káridőponti áron

- felvásárolt termékek esetében felvásárlási áron térít.

2.6.6. A biztosított tulajdonát képező, a kötelező számviteli nyil-

vántartásban nem szereplő vagyontárgyak, prototípusok, minták,

modellek, tervek, dokumentációk, műszaki fejlesztési alapból fedezett

vagyontárgyak térítése a külön listán feladott biztosítási összeg alapján

történik.

2.6.7. Értékcikk kárát

- belföldi készpénz esetében névértéken,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos káridőponti valu-

ta árfolyamán,

- értékpapír esetében az értékpapír újraelőállításának költsé-

gén,

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében beszerzési

áron téríti a Biztosító.

2.6.8. Nem a biztosított tulajdonát képező, de biztosított és a

biztosítottnál lévő megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra

vagy javításra átadott nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak

(készletek) károsodása esetén,

- a javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

- teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti valóságos

érték kerül térítésre.

2.6.9. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyöle-

gek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső határa a biztosítási

összeg.

2.6.10. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből

az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét a Biztosító

minden esetben levonja.

2.6.11. A Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemé-

nyek folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen

felmerült és igazolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a kö-

vetkezők szerint:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai

enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült

költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával,

az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az

ideiglenes közmű-vesítéssel, továbbá az esetleges kényszer

kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló in-

tézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

b) a biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő

mentési, oltási, romeltakarítási költségeket, beleértve az ide-

gen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat

is.

2.6.12. A károk mennyiségi megállapítása a Biztosító helyszíni

vizsgálata során a károsulttal készített tételes felsorolású jegyzőkönyv-

ben foglaltak alapján történik.

2.6.13. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vo-

natkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe

veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége meg-

szűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

2.6.14. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:

a) az olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az

adott biztosítási fedezet nem terjed ki,

b) az büntetőjellegű többletköltségként, valamint a terme-

lési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó

gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés,

elmaradt haszon, állásidőre kiﬁzetett bér, többletkölt-

ség, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

c) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből

származik, amely további rendeltetésszerű használatát

nem befolyásolja,

d) az a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem káro-

sodott tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú fel-

használásának meghiúsulása miatt állt elő,

e) az normalizált hiány (káló),

f) tervek, dokumentációk, üzleti könyvek és okmányok

károsodása következményeként keletkezett.

Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:

g) talajban,

h) az épületek, építmények, gépek, berendezések avult-

ságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy

az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával

okozati összefüggésben,

i) tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,

j) természetes elhasználódás miatt keletkezett.

III. kiegészítő biztosítások

3.1. K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő

feltételek ﬁgyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-

tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött

szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megál-

lapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási

események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.1.1. biztosítási esemény

földmozgás

a) Földrengés: a Föld belső energiájából származó olyan talaj-

mozgás, amely a káresemény helyén az EMS (Európai Makro-

szeizmikus Skála) 5. fokozatát elérte, vagy meghaladta.

b) Földcsuszamlás: a földfelszíni talajrétegek (föld-,kő tömeg)

hirtelen, váratlan balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által

okozott kár.

c) Föld- és kőomlás: a talaj ﬁzikai, vagy szilárdsági tulajdonságai-

nak megváltozása következtében illetve bármilyen külső terhe-

lés miatt kő, kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás.

d) Ismeretlen üreg beomlása: sem a biztosított, sem a szerződő

által nem ismert, vagy a káreseményig fel nem tárt, illetve az

építési dokumentációban nem szereplő építmény vagy üreg

hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a földmozgások miatt kelet-

kezett károkat, amelyek:

- már feltárt, vagy megkutatott üregek beomlása miatt,

- bányászati tevékenységgel (beleértve a külszíni kiter-

melést is) kapcsolatban,

- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,

- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán

a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csator-

na, hibás tömörítésű töltés stb.),

- más biztosítással (pl. építés szerelési felelősségbizto-

sítással) fedezhetőek.

3.2. K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő

feltételek ﬁgyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-

tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerző-

désben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított

mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási esemé-

nyek a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.2.1. biztosítási események

3.2.1.1. vihar

Biztosítási eseménynek minősülnek a legalább 54 km/óra sebességű

szél nyomó- és szívóhatása során keletkezett, valamint a vihar által

sodort tárgyak által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

Biztosítási eseménynek minősülnek továbbá a szélviharral együtt járó

csapadék által (eső, hó, jég) okozott azon károk, amelyek a biztosított

épületekben és az épületekben elhelyezett biztosított vagyontárgyak-

ban keletkeztek, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten,

kiszakított nyílászáron, ill. a vihar okozta falazati résen keresztül ká-

rosított.

A viharkár biztosítási fedezet nem terjed ki azon biztosított

vagyontárgyakra, amelyek tárolása a biztosítási esemény be-

következtekor

- nem rendeltetésszerűen szabadban valósult meg (kivé-

ve ha a Biztosító helyszíni elbírálása alapján a viharkár

biztosítási fedezetet ezen vagyontárgyak vonatkozásá-

ban a fentebb említett tárolási körülmények ismeret-

ében külön záradékban vállalta),

- a szabadban, nem az előírásoknak megfelelően való-

sult meg.

kizárások

Viharkár biztosítási esemény alapján a Biztosító nem téríti

meg a kárt, ha az(ok)

- közlekedő járműben,

- kikötői létesítményekben,

- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),

- üvegházakban, fóliasátrakban,

- halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési lé-

tesítményekben (gát, zsilip stb.),

- ha az épületek külső vakolatában, vakolati rendszer-

ében, burkolatában és festésében keletkezett,

- a helyiségeken belüli légáramlás következtében tár-

gyak feldöntése, elsodrása, leszakítása folytán előálló

törés vagy egyéb károsodásként,

- a karbantartás elmulasztása miatt keletkezett.

3.2.1.2. jégeső és hónyomás

Jégeső biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában le-

hulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben fel-

gyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása miatt bekövetkező törés

vagy deformációs sérülés.

A Biztosító kizárólag a biztosított épületek és építmények - kivéve a

hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők - tetőzetében kelet-

kezett és a megrongált vagy megsemmisült tetőn keresztül beáramló

csapadék (hó, jég) által az épületekben és építményekben elhelye-

zett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti

továbbá a Biztosító az épületek, építmények - illetve azok egyes ré-

szeinek - ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított

vagyontárgyakban keletkezett károkat.

kizárások

Jégeső és hónyomás biztosítási események alapján a Biztosí-

tó nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- az esővíz-elvezető csatornákban, hófogó-szerkezetek-

ben,

- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer kar-

bantartásának elmulasztásával okozati összefüggés-

ben,

- üvegházakban, fólia sátrakban keletkeztek

3.1.1.3. üvegtörés

A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben a viharral együtt járó

törés vagy repedés következtében keletkezett károkat.

A biztosítási fedezet kiterjed

- a biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített

üvegezésére,

- a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezé-

sére,

- cégtáblák (kivéve neonok) üvegezésére,

- az üveg felületeken lévő dekorációra és betörésvédő fóliára,

fényvédőfóliára (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értéké-

nek megfelelően).

kizárások

Az üvegtörés biztosítási esemény alapján a Biztosító nem téríti

meg azokat a károkat, amelyek

- üvegtetők, üveg előtetők,

- üvegházak,

- teraszok, korlátok, pinceablakok üvegezésében kelet-

keztek.

3.3. K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő

feltételek ﬁgyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-

tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerző-

désben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított

mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási esemé-

nyek a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.3.1. biztosítási esemény

üvegtörés

Üvegtörés biztosítási eseméynek minősül a biztosított üvegezésben a

törés vagy repedés következtében keletkezett kár.

Nem minősül biztosítási eseménynek

- a lepattogzás, kagylósódás miatt, valamint

- az üvegfelület, valamint a rajta lévő dekoráció, festés,

fólia karcolódása miatt keletkezett károsodás.

3.3.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosítási fedezet a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló

dokumentumban) megjelölt üvegezésre vonatkozik az alábbiakban

foglaltak szerint:

3.3.2.1. általános üvegezés

épületek, építmények üvegezése

- a saját tulajdonú vagy bérelt biztosított épületek és építmények

szerkezetileg beépített üvegezése,

- a saját tulajdonú vagy bérelt biztosított épületek és építmények

nyílászáróinak üvegezése,

3.3.2.2. különleges üvegezés

a) épület üvegezése

- cégtáblák (kivéve neonok) üvegezése,

- az üveg felületeken lévő festés, dekoráció és betörésvédő fó-

lia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értéké-

nek megfelelően),

- napelem, napkollektor (védőüveg vastagság minimum 3,5

mm)

- üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükörfalak, beépí-

tett üvegfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés,

- kopolit üvegezése,

- előtető és üvegtető üvegezése.

b) berendezések üvegezése

- bútorok üvegezése,

- pultok, polcok üvegezése,

- tükrök,

- a berendezések üveg felületén lévő festés, dekoráció és betö-

résvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együt-

tes értékének megfelelően).

- kerámia főzőlap,

- kirakatok, kirakatszekrények üvegezése,

- akváriumok, terráriumok.

3.3.2.3. a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi

kockázatokra:

- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, re-

pedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további

kárai,

- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének tö-

rése, repedése,

- az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszóme-

dence vagy medence üvegezésében,

- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében és festés-

ében keletkezett karcolódás, le- vagy kipattogzódás,

leütődés, illetve biztonsági és fényvédő fóliában üveg-

törés nélkül keletkező sérülések,

- a keretezés, foglalat sérülése

- műalkotás,

- üveget helyettesítő műanyagok,

- taposóüvegek,

- akváriumok és terráriumok tartalmában illetve törése

következtében megsérült, elhullott állatok,

- világító testekben keletkezett károk.

3.3.3. biztosítási összeg

Az üveg biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási

összeg meghatározása pótlási értéken kell, hogy megtörténjen.

3.3.4. önrészesedés

A szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) az

üvegkárra meghatározott önrészesedés.

3.3.5. kárkiﬁzetés

A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási ösz-

szeg.

Amennyiben a biztosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló doku-

mentum) a biztosítási összegtől eltérő kártérítési limitet tartalmaz, úgy

a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a kártérítési limit.

Az egy biztosítási időszakban teljesített kiﬁzetések összege ebben az

esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget.

A Biztosító a fentiek ﬁgyelembe vétele mellett megtéríti

- a károsodott üveggel azonos minőségű üvegezés pótlási érté-

két;

- az üvegezés cseréjéhez szükséges védő berendezések, zárak,

rácsok le és felszerelési költségét a biztosítási összegen belül,

a pótlandó üvegezés értékének 20 %-a erejéig;

- az üvegezés cseréjéhez szükséges segédszerkezet, állvány,

alpinista munka költségeit a biztosítási összegen belül, a pót-

landó üvegezés értékének 20 %-a erejéig.

A Biztosító nem téríti meg az üvegezést befoglaló szerkezet,

vagy keret károsodása miatt keletkezett károkat.

3.4. K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő

feltételek ﬁgyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-

tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben

a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mérték-

ben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a

biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.4.1. biztosítási események

3.4.1.1. természetes vizek károkozása:

a) Árvíz: az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy

mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása,

amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el.

b) Felhőszakadás: olyan csapadékhatás, amikor 20 perc alatt

mért csapadékmennyiségből számított átlagos intenzitás

mértéke eléri vagy meghaladja a 0,5 mm/perc értéket vagy a

csapadék mennyisége 24 óra alatt eléri a 30 mm-t.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, felhőszakadás,

okozta károkat, amelyek

- a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi lé-

tesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben,

halastavakban, víztározókban keletkeztek,

- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a

nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban ke-

letkeztek. (Hullámtér a felszíni élővizek ármentesített

szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes

magaspart közötti terület, nem mentett árterület: az ár-

vízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet

a vízügyi hatóság annak minősít.)

Nem téríti meg továbbá azokat a károkat, amelyek:

- hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvízmeg-

előzési, ill. árvízvédelmi munka során felmerült károk-

ra és költségekre vonatkoznak,

- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt bizto-

sított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem

tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- felhőszakadás következtében az épületek (építmé-

nyek) külső vakolatában, burkolatában és festésében

keletkeztek,

- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdáso-

dás, gombásodás, penészesedés, korhadás formájában

keletkeztek,

- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,

- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.

Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illet-

ve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra

az épület- és építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy

agyag.

3.4.1.2. vezetéktörés

Vezetéktörés: az ivó- és szennyvízvezetékek épületszerkezeten belül,

vagy kívül, vízelvezető rendszerek, melegvízellátási, valamint távhőve-

zeték, csapadék, egyéb ipari vezeték rendszerek, központi fűtési és

hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek tarto-

zékainak törése vagy repedése miatt a víz (folyadék) váratlan, előre

nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása,

amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz(folyadék)

károsítja.

A biztosítás kiterjed a biztosított

- épületekben (építményekben) a szerkezetileg beépített ve-

zetékszakaszok, vízvezeték esetén az épületek (építmények)

vízellátását biztosító fővezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)et

követő vezetékszakaszok,

- ingatlanok esetén az ott levő épületek (építmények) ellátását

biztosító összes, az ingatlanon belül található vezeték, vízve-

zeték esetén az ingatlan vízellátását biztosító fővezeték(ek)-

be épített vízmérőhely(ek)et követő vezetékszakaszok törése

következtében kifolyó víz (folyadék) által okozott károkra.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- magukban az elfolyt folyadékokban, gázokban, gőzök-

ben keletkeztek,

- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait -

törése, repedése, kilyukadása miatt keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az

üzemszerű működést nem befolyásolják,

- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerke-

zetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-

tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem

tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tar-

tozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek

(próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).

3.4.1.3. technológiai csővezetéktörés

Technológiai csővezetéktörés: a folyadékok, savak, lúgok, sóoldatok,

folyékony szénhidrogének és származékaik (zagyok, ﬂotátumok és

hasonlók) csővezetékeinek, armaturáinak, edényzetének törése vagy

repedése miatti váratlan, előre nem látható körülmények között sza-

bályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyon-

tárgyakat a kiáramlás dinamikus erőhatása rombolja, deformálja, a

kiáramló folyadék anyagi tulajdonságával összefüggésben szennyezi,

áztatja, károsítja.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- tolózárak, szelepek, csapok vagy egyéb elzáró szerke-

zetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az

üzemszerű működést nem befolyásolják,

- magukban az elfolyt anyagokban, vagy a meghibáso-

dott (törött vagy repedt) csővezetékekben, armaturák-

ban, edényekben keletkeztek,

- bizonyíthatóan a technológiai vezetékrendszerek előírt

karbantartási munkáinak elmulasztása miatt követ-

keztek be,

- technológiai beüzemelés, nem rendeltetésszerű üze-

meltetés során keletkeztek.

3.4.1.4. automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése

A Biztosító külön díj ellenében megﬁzeti a kárt, ha az automata tűz-

oltó berendezés, vezetékeinek, tartályainak, berendezéseinek tartozé-

kainak törése vagy repedése, illetve előre nem látható körülmények

között szabályozhatatlanná vált víz- (folyadék) kiáramlás miatt a bizto-

sított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az

üzemszerű működést nem befolyásolják,

- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerke-

zetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-

tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem

tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tar-

tozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek

(próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.)

3.5. K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő

feltételek ﬁgyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-

tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött

szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben

megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biz-

tosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.5.1. biztosítható vagyontárgyak

A biztosítási fedezet saját vagy idegen tulajdonú, új, gyári csomagolá-

sú, gépjármű rakterében szállított árura vonatkozik.

Biztosítási fedezetbe nem vonható vagyontárgyak:

- egyedi értéket képviselő művészeti és egyéb tárgy (pl.

hangszer), gyűjtemény,

- mobiltelefon, hordozható és kézi számítógép,

- chip-kártya, adathordozó, adattároló eszköz,

- karóra, ékszer, drágakő, nemesfém,

- szőrme, tervezői (nem konfekció) ruházat,

- pénz, értékpapír, bélyeg,

- szerződés, okirat, dokumentum, tervrajz,

- gépjármű, munkagép, hajó, jacht, légijármű

- tűz-, robbanásveszélyes, mérgező anyag,

- tartálykocsiban szállított és ömlesztett áru,

- poggyász, költözési ingóság,

- mintakollekció, munkaeszköz,

- félkész és kész dohánytermék,

- kábítószer, szeszesital, élőállat, fegyver.

3.5.2. a kockázatviselés terjedelme, biztosítási események

3.5.2.1. Szállítmánybiztosítás elemi és baleseti károkra

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított tulajdonában lévő,

zárt felépítményű gépjárművel belföldön szállított szállítmányt (rako-

mányt) ért elemi és baleseti károkra.

Biztosítási események: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, föld-

mozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, valamint a szállítóeszköz

idegen tárggyal vagy közeggel történő ütközése miatt bekövetkező

vesztesége és kára.

3.5.2.2. Szállítmánybiztosítás elemi, baleseti, feltöréses lopás és rab-

láskárokra

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított tulajdonában lévő

gépjárművel belföldön szállított szállítmányt (rakományt) ért elemi,

baleseti, feltöréses lopás és rabláskárokra.

Biztosítási események: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, föld-

mozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, a szállítóeszköz idegen

tárggyal vagy közeggel történő ütközése, valamint feltöréses lopás és

rablás miatt bekövetkező vesztesége és kára.

3.5.3. kizárt kockázatok

Fel- és lerakodás során bekövetkező kár vagy sérülés.

Bármilyen jellegű tárolás (pl. éjszakai, hétvégi, járművön törté-

nő tárolás, kiállítás, stb.) során bekövetkező kár vagy sérülés.

3.5.4. korlátozások

a) bővített radioaktív szennyezést kizáró záradék

Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerző-

désben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban)

foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak

által, ezek hozzájárulásával vagy ezekből eredő köz-

vetlen vagy közvetett veszteségre, kárra, felelősségre

vagy költségre:

- nukleáris fűtőanyag, nukleáris hulladék vagy nukleáris

fűtőanyag égése útján keletkező radioaktivitásból ere-

dő ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés,

- nukleáris létesítmény, reaktor vagy egyéb nukleáris

berendezés, illetve azok nukleáris alkotórészeinek ra-

dioaktív, mérgező, robbanékony vagy egyéb szempont-

ból veszélyes vagy szennyező tulajdonságai,

- atommag- vagy nukleáris hasadást és/vagy fúziót,

egyéb hasonló reakciót vagy radioaktív energiát, anya-

got alkalmazó fegyver vagy eszköz,

- radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanékony

vagy más szempontból veszélyes vagy szennyező tu-

lajdonságai.

Jelen al-záradékban foglalt kizárás nem vonatkozik nem nukleáris fű-

tőanyagként alkalmazott radioaktív izotópokra, ha az ilyen izotópokat

kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy más

hasonló békés célokból készítik, szállítják, tárolják, vagy használják.

b) vegyi, biológiai, biokémiai, elektromágneses fegyvere-

ket és kibernetikus támadást kizáró záradék

Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerző-

désben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban)

foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak által,

azok hozzájárulásával vagy azokból eredő közvetlen vagy

közvetett veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre:

- vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegy-

ver,

- károkozási szándékkal használt vagy üzemeltetett

számítógép, számítógéprendszer, számítógépes szoft-

verprogram, számítógépes vírus vagy folyamat, illetve

egyéb elektronikus rendszer.

c) elektronikus adatfelismerési záradék

Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerző-

désben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban)

foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.

3.5.4.1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kö-

vetkezők miatt bekövetkező, vagy azokkal bármely módon –

közvetlenül vagy közvetve - összefüggő veszteségre, kárra,

felelősségre vagy költségre;

a) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer,

szoftver, beágyazott program - legyen az akár a bizto-

sított tulajdonában vagy birtokában, akár nem - tényle-

ges vagy várható sikertelenségére vagy képtelenségé-

re;

- hogy bármely dátumot helyesen és egyértelműen

hozzárendeljen a helyes naphoz, héthez, évhez vagy

évszázadhoz,

- hogy bármely, 1998. december 31. utánra eső dá-

tumot helyesen felismerjen, sorba rendezzen, vagy

kiszámítson,

- hogy úgy üzemeljen tovább, ahogy abban az eset-

ben tette volna, ha az általa elvégzendő feladathoz

tartozó aktuális dátum, a valóságos dátum és bár-

mely egyéb dátum 1999. január 1-jénél korábbi lett

volna;

b) tetszőleges, félreérthető vagy hiányosan meghatáro-

zott dátum vagy dátumszerű kód használatára bármely

adatban, szoftverben vagy beágyazott programban;

c) bármely fenti veszély elhárításának vagy csökkenté-

sének érdekében végrehajtott megelőző, javító vagy

egyéb ilyen jellegű intézkedésre.

3.5.4.2. Az 3.5.4.1. a) és a b) pont ellenére a Biztosító kockázatvi-

selése kiterjed;

a) azon tárgyi eszköz ﬁzikai veszteségére vagy ﬁzikai sérülésére;

- amely a biztosított tulajdonában van, vagy

- amelyet a biztosított bérel, őriz, vagy birtokol, vagy

- amelyet a biztosított szerződés alapján biztosítani köteles;

b) más személy tárgyi eszközében okozott ﬁzikai veszteség vagy

ﬁzikai sérülés felelősségére, feltéve, hogy az ilyen veszteség,

sérülés vagy felelősség az eredeti szerződés(ek), kötvény(ek)

(fedezet igazoló dokumentumok) feltételei, szabályzatai és ki-

zárásai által meghatározott fedezeti körbe tartozik.

3.5.4.3. Fenti 3.5.4.2. pont céljára a „tárgyi eszköz” fogal-

mába nem tartozik bele:

a) bármilyen módon tárolt vagy szállított adat vagy be-

ágyazott program;

b) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer,

szoftver - kivéve, ha az ilyen eszköz valamely biztosí-

tott szállítmány vagy hajógépezet részét képezi - amely

bármilyen módon, közvetlenül vagy közvetve kapcso-

latos egy bejelentett veszteséggel vagy kárral, vagy

amelyből ilyen veszteség vagy kár keletkezik.

3.5.4.4. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan

veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre, amely bár-

milyen, kizárólagosan a fenti 3.5.4.1. pontban megnevezett

valamely veszély miatt bekövetkező veszteségek fedezetére

létrehozott szerződésből ered.

a) pótlási záradék

A biztosított gép vagy berendezés bármely részének

vagy részeinek a jelen biztosítási szerződésben, köt-

vényben (fedezet igazoló dokumentumban) fedezett

veszély által okozott kára vagy sérülése esetén megté-

rítendő összeg nem haladhatja meg a sérült rész vagy

részek pótlásának vagy javításának a felmerült szállí-

tási és szerelési díjakkal megnövelt költségét.

Vám térítése kizárt, kivéve, ha a teljes vám szerepelt a

biztosítási összegben, mely esetben a kiegészítő vám

megﬁzetése miatt felmerülő veszteség szintén megté-

rítendő.

A Biztosító kártérítési kötelezettsége semmilyen esetben sem

haladhatja meg a komplett gép vagy berendezés biztosítási

összegét.

b) párok és készletek záradék I.

Amennyiben bármely biztosított tétel párt vagy készletet alkotó

cikkeket tartalmaz, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem

haladhatja meg sem a sérült, elveszett vagy megsemmisült

rész vagy részek párban vagy készletben képviselt különös

értékétől független értékét, sem annak a pár vagy a készlet

értékéhez viszonyított arányos értékét.

c) párok és készletek záradék II.

- Párt vagy készletet alkotó cikk vagy cikkek vesztesége

vagy kára esetén a kártérítés mértéke a pár vagy készlet

teljes értékének ésszerű és méltányos arányos része lesz,

az ilyen veszteség vagy kár azonban semmi esetben sem

értelmezhető a pár vagy készlet totálkáraként.

- Gépek, berendezések, számítógépek vagy egyéb, több

alkatrészből álló elektronikus berendezések vesztesége

vagy kára esetén jelen szerződés, kötvény (fedezet igazoló

dokumentum) alapján kizárólag az elveszett vagy sérült

rész(ek) értéke kerül megtérítésre.

- mechanikai, elektromos és elektronikus működési

zavar záradék

Mechanikai, elektromos és elektronikus működési

zavar vagy meghibásodás miatt bekövetkező vesz-

teség és kár kizárt, kivéve, ha azt jelen szerződés,

kötvény (fedezet igazoló dokumentum) által fede-

zett valamely esemény okozta, és a biztosított tétel

vagy a csomagolás külső sérülésére bizonyíték áll

rendelkezésre.

- lopásbiztosításra vonatkozó záradék

A lopásbiztosítási fedezet kizárólag minden oldalról zárt

szállítójárműre vonatkozik. A szállítójárművet MABISZ ál-

tal minősített, működőképes riasztóberendezéssel vagy

egyéb lopásgátló eszközzel kell ellátni. A szállítójármű

őrizetlenül hagyása esetén a járművet minden esetben

kulccsal be kell zárni, és a riasztóberendezést be kell kap-

csolni.

3.5.5. önrészesedés

Lopáskár esetén káreseményenként a kárösszeg 20%-át, de legalább

a biztosítási szerződés alap önrészesedést a Biztosított maga viseli.

Egyéb esetekben önrészesedés az alapönrész megállapodás szerint

kerül alkalmazásra.

3.5.6. a biztosítás térbeli és időbeli hatálya

A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén, a szállítás

megkezdésének pillanatában kezdődik, érvényes a szállítás szokásos

útvonalára és tartamára, és a szállítmány végső rendeltetési helyre

(raktárba vagy egyéb tárolási helyre) történő megérkezésekor ér véget.

3.5.7. a biztosítási összeg

A biztosítási összeg minden esetben a szállítójárművön (szerelvényen)

egy alkalommal szállított áru értéke, de legfeljebb 25 millió forint jár-

művenként és szállításonként. Az éves kártérítési limit 50 millió forint.

A szállításban résztvevő tehergépjármű(vek) forgalmi rendszámát és a

járműre vonatkozó biztosítási összeget a Biztosítóval közölni kell (jár-

műlista készítése szükséges).

3.6. K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő

feltételek ﬁgyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-

tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei alapján kö-

tött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben

megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a bizto-

sítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.6.1. biztosítási események

3.6.1.1. alapfedezet:

- tűz

- robbanás

- villámcsapás

- felhőszakadás

- személyzettel ellátott légijármű és részeinek, vagy rakományá-

nak ütközése vagy lezuhanása

- földrengés

- árvíz

- vihar

A fenti pont esetében a K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltétele-

iben foglaltak az irányadók.

3.6.1.2. kiegészítő fedezet:

- üvegkár

A biztosított járműnek kizárólag az ablaküvegeiben, bármilyen kívülről

ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett törés

vagy egyéb sérülés (a jármű fényszóróiban keletkezett kár töréskárnak

minősül).

- jégverés

A Biztosító fedezi a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek for-

májában lehullott csapadék által a biztosított járművekben keletkezett

törés, horpadás és repedés kárt.

- lopás és rablás

A biztosított járműveknek, alkatrészeiknek, vagy biztosítási fedezet alá

vont tartozékaiknak ellopása, elrablása valamint e cselekménnyel ösz-

szefüggésben keletkezett sérülése.

Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése lopáskárra a jár-

művekbe épített rádióra, magnetofonra, erősítőre, CD-játszó-

ra, CB rádióra, rádiótelefonra és ezek tartozékaira (adapter,

antenna, hangszóró, stb.).

- telephelyi töréskár

A telephelytől 1 km-es körzetben, próbaút során bekövetkezett törés-

kár.

A biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő baleseti

jellegű erőhatás által keletkezett törés vagy egyéb sérülés.

3.6.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosítási fedezet kiterjed az alábbi saját és bizományi értékesítésre

átvett járművekre, melyek lehetnek:

- gépjárművek,

- mezőgazdasági vontatók,

- pótkocsik,

- személygépkocsi utánfutók,

- motorkerékpárok, segédmotorok.

A járművek a telephelyre érkezéskor az állapotlapon rögzí-

tett állapotban vannak biztosítva, ideértve a gyári alapkivitelt

meghaladó alkatrészeket és tartozékokat is, amennyiben ezek

a jármű telephelyre érkezésekor felvett állapotlapon felsoro-

lásra kerültek, illetve meglétük igazolható.

Használt járművek esetében az állapotlapon rögzíteni kell a

karosszéria minden egyes sérülését, illetve sértetlen állapotát.

A biztosítási fedezet nem vonatkozik:

- a kár időpontjában négy évnél idősebb járművekre,

- állapotlappal nem rendelkező használt gépkocsikra,

- a javításra átvett járművekre.

3.6.3. kockázatviselés helye

A biztosítási fedezet kiterjed:

- a biztosított telephelyen épületben tárolt járművekre,

- a biztosított telephelyen kerítéssel körülhatárolt területen a

szabadban tárolt járművekre,

- a telephelyen kívül, attól legfeljebb 25 méterre lévő dobogón

tárolt legfeljebb 2 db járműre a nyitvatartási idő alatt.

3.6.4. biztosítási összeg

3.6.4.1. Új járművek a káresemény időpontjában érvényes újra be-

szerzési áron biztosítottak

- Újnak minősül a gépjármű az első forgalomba helyezését

megelőzően, de legfeljebb a gyártásától számított hat hónapig.

3.6.4.2. Használt járművek valóságos értéken - tényleges avult érté-

ken - biztosítottak.

- Használtnak minősül a gépjármű az első forgalomba helyezé-

sét követően, vagy ha a kár időpontját megelőzően több mint

hat hónappal gyártották.

- Valóságos érték az az összeg, amelyet egy azonos típusú és

felszereltségű, korú, azonos műszaki állapotú járműért a kár-

esemény időpontjában Magyarországon ﬁzetni kellene.

3.6.5. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító a károkat az önrészesedés levonásával az alábbiak szerint

téríti meg:

3.6.5.1. szolgáltatás részkár esetén

- A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény következében ke-

letkezett károsodások – magyarországi hivatalos márkaszer-

vizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett - helyreál-

lításának számlával igazolt költségét.

- A felek bizonylatok hiányában a becsült kártérítések tekinteté-

ben megállapodást köthetnek.

- A Biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemel-

kedést.

- Ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyre-

állítás során újjal pótolták, a Biztosító az ebből eredő többlet-

költségeket nem viseli.

- A Biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek

fényezésének a költségét téríti meg. A karosszéria teljes fé-

nyezésének a költségét csak abban az estben téríti meg a Biz-

tosító, amennyiben a sérült rész a külső felületnek több mint

50 %-a.

3.6.5.2. szolgáltatás totálkár esetén

Totálkáros a biztosított jármű, amennyiben:

- ellopják, és a rendőrségi nyomozást lezáró határozattal bizo-

nyíthatóan nem került meg,

- a káresemény során olyan mértékben megsérül, hogy a hely-

reállítása a költségek megtérülésének ﬁgyelembevételével

gazdaságtalan.

Amennyiben a helyreállítás és a járulékos költségek összege

eléri a jármű káridőponti értékének a 60 %-át, a Biztosító jo-

gosult a kárt totálkárként kezelni.

Új járművek totálkára esetén a Biztosító a totálkáros járműnek a bizto-

sítási esemény időpontjában érvényes, új járművel való pótlási értékét

téríti meg a maradványérték (a roncs érték) levonásával.

Használt járművek esetében a Biztosító a káresemény során totálká-

rossá vált járművek maradványértékkel csökkentett káridőponti való-

ságos értéket téríti meg.

A kártérítés felső határa a károsodott vagyontárgy biztosítási összege,

de maximum az ajánlaton feltüntetett kártérítési limitösszeg.

A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény kapcsán sérült jármű in-

dokolt szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával,

őrzésével felmerült költségeket, továbbá a helyreállítást követő forga-

lomba helyezés előtti vizsga díját, amennyiben a jármű a káresemény

előtt érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezett.

A teljes kártérítés összege nem haladhatja meg a károsodott vagyon-

tárgy biztosítási összegét, illetve az ajánlaton feltüntetett kártérítési

limit összeget.

3.6.6. mentesülés

3.6.6.1. Mentesül a Biztosító a biztosítási szolgáltatás telje-

sítése

alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt:

- gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagnak a

biztosított járműben való nem rendeltetésszerű tárolá-

sa idézte elő,

- háború, polgárháború, belső zavargás, sztrájk, terroriz-

mus vagy atomenergia felszabadulása okozta,

- ha a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gon-

datlan magatartással

- a szerződő fél vagy a biztosított;

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört,

vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt-

járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk,

vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavál-

lalójuk, vagy szervük okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny-

hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a kár, amenynyiben

szakszerűtlen üzemelés, hatósági vagy egyéb engedélyhez

kötött tevékenység engedély nélküli végzése, a járműnek a

káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki álla-

pota, vagy a tűzrendészeti előírások megsértése okozta.

3.6.6.2. Mentesül a Biztosító a lopáskárok és az ezeknek a

következtében keletkezett egyéb károk megﬁzetése alól,

amennyiben bizonyítja, hogy a járművet nem zárták le, és a

telephely védettsége nem felel meg a 8. pontban leírt védelmi

előírásoknak.

3.6.7. önrészesedés

Telephelyi gépjármű-biztosítás csak önrészesedés vállalásával köthe-

tő.

A biztosított járművekben keletkezett kár esetén az igazoltan felmerült

járulékos költségekkel együtt megállapított kárösszegből káresemé-

nyenként a kárösszeg 20 %-át, de minimum 50.000 forintot, de leg-

alább a szerződésben meghatározott önrészesedést a biztosított maga

viseli.

3.6.8. védelmi előírások

3.6.8.1. A telephelyen tárolt járművek esetében:

- teljes egészében körülkerített, lezárt telephely;

- a telephely teljes egészére kiterjedő térvilágítás.

3.6.8.2. A telephelyen kívül tárolt járművek esetében: a Biztosító lo-

páskár esetén csak a nyitvatartási idő alatt vállal fedezetet, amennyi-

ben a járművet lezárt, mozgásképtelen állapotban tárolták. (kiszerelt

akkumulátor, megszakított elektromos rendszer).

3.6.8.3. A telephelyen kívül, dobogón tárolt járművek esetében: a Biz-

tosító lopáskár esetén csak a nyitvatartási idő alatt vállal fedezetet,

amennyiben a járművet lezárt, mozgásképtelen állapotban tárolták.

(kiszerelt akkumulátor, megszakított elektromos rendszer).

3.7. K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő

feltételek ﬁgyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-

tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött

szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben

megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyek az

üzemszünet alatt, legfeljebb a térítési tartam alatt keletkeztek a jelen

feltételekben meghatározottak szerint.

3.7.1. biztosítási események, kizárások

3.7.1.1. üzemszüneti biztosítási esemény

Az üzemszüneti biztosítási esemény a kötvényben (fedezet igazoló

dokumentumban) megjelölt kockázatviselési helyen, a vállalkozás

biztosított vagyontárgyait ért és az érvényes K&H vagyon tűzkárbiz-

tosítás alapján térítendő kár miatt bekövetkezett részleges vagy teljes

kényszerű tevékenységi szünet, melynek ideje alatt - de maximum a

kártérítési tartam alatt - az e szerződésben biztosított üzemszüneti

veszteségek keletkeztek.

Az üzemszünet biztosítási esemény kiváltó okait a K&H vagyon tűzkár-

biztosítás biztosítási eseményei képezik.

A szerződés kockázatviselési köre külön díj ellenében kiterjeszthető

víz, vihar, betöréses lopás és rablás kockázatokkal.

A Biztosító az üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási

kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha a vagyonbiz-

tosítás általános szerződési feltételeiben rögzített biztosítási esemé-

nyek, illetve kockázatbővítés esetén a kiterjesztésre került kockázati

események bekövetkeztek és azok alapján a Biztosító kártérítést ﬁze-

tett, valamint ezen biztosítási események kiváltották az üzemszünetet.

3.7.1.2. kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a) a K&H vagyon tűzkárbiztosítás és kiterjesztés esetén a

kiegészítő vagyonbiztosítási feltételek kizárásai között

szereplő események által okozott üzemszünet követ-

kezményei;

b) e szerződés alapját képező K&H vagyon tűzkárbizto-

sítási szerződés, és kiterjesztés esetén a kiegészítő

vagyonbiztosítási feltételek értelmében biztosítható,

de nem biztosított esemény következményeként kelet-

keztek,

c) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek, üzleti feljegyzé-

sek, üzletmenettel kapcsolatos feljegyzések, okiratok,

számlák, nyilvántartó iratok, adathordozók, kötvények,

tervek, tervrajzok, dokumentációk, mikroﬁlmek, adat-

hordozók, szoftver megsemmisülése, elveszése, meg-

rongálódása miatt keletkeztek;

d) felújítás, nagyjavítás, átalakítás következményei,

e) felszámolás, végelszámolás, átalakulás, csődeljárás

következményei,

f) az üzemszünet időtartama alatt bekövetkező rendkí-

vüli események miatt az üzemszünet időtartamának

növekedését okozzák,

g) alapanyag hiány, vagy bármilyen nem biztosított oknál

fogva történt leállás következményei,

h) a szükséges tevékenységi engedély hiányából, azzal

összefüggésben keletkeztek,

i) az üzemeltetést vagy újjáépítést felügyelő hatóság által

előírt korlátozások következményei,

j) a megsérült vagyontárgyak pótlásának, javításának

késedelméből keletkeztek,

k) a biztosítottnak felróható okból a helyreállításhoz

szükséges anyagi forrás hiányából keletkeztek,

l) azért következtek be, mert a helyreállítás szokatlan

mértékben elhúzódott a tulajdoni, bérleti jogviszonyok

tisztázása, hagyatéki, peres ügyek bonyolítása vagy

egyéb hasonló ügyek késedelme miatt,

m) katonai intézkedések, háború vagy háborús esemé-

nyek, sztrájk, felkelés, belső zavargások, munkabe-

szüntetés, hatósági elkobzás, atomenergia, földrengés

miatt keletkeztek,

n) összefüggenek a károsodott vagyontárgyakkal ösz-

szetartozó sértetlen vagyontárgyak használhatatlanná

válásával.

3.7.2. időbeli hatály

A jelen kiegészítő biztosítás időbeli hatálya a felek eltérő megállapo-

dásának hiányában a K&H vagyon tűzkárbiztosítási szerződés időbeli

hatályához igazodik.

A jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító kockázatviselése leg-

feljebb addig az időpontig érvényes, amíg az üzemszünetet kiváltó

káreseményre a biztosított hatályos K&H vagyon tűzkár, illetve vízkár-,

viharkár-, betöréses lopás- és rablásbiztosítással rendelkezik.

Abban az esetben, ha a felek korábbi időpontban kötött K&H vagyon

tűzkárbiztosítás kiegészítéseként kötik meg e szerződést, úgy a Bizto-

sító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órakor, vagy a

felek megállapodása szerint ettől eltérő későbbi időpontban kezdődik.

3.7.3. biztosítási összeg, értékelési időszak

3.7.3.1. A biztosítási összeg a pozitív üzemi (üzleti) tevékenység ered-

ménye a Számviteli Törvény szerint és a folyamatos működési költség

összege, amelyet a biztosított az üzemszünet nélkül elérhetett volna az

értékelési időszakban.

Az üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége és a folyamatos működési

költségek egy csoportban tételesen meghatározva kerülnek biztosí-

tásra.

A Számviteli Törvény előírásai szerint meghatározott üzemi (üzleti) te-

vékenység eredménye, amennyiben ez pozitív.

Folyamatos működési költség: mindazon költségek és ráfordítások,

amelyek a folyamatos és szokásos működés érdekében a forgalomtól

és a termelés volumenétől függetlenül merülnek fel, de különösen:

- az alkalmazottak munkabére (beleértve az szja-t) és járulékai,

- illetmények,

- rendszeres és jogszabályon nyugvó ﬁzetési kötelezettségek,

ha azokat az üzemszünet tartama alatti időszakban is be kell

ﬁzetni és jogszabályon alapuló halasztási lehetőség nincs. Ide

tartoznak a kötelező biztosítási díjak, illetékek, kamarai tagsági

díj,

- az olyan egyéb állandó költségek és ráfordítások, melyek a

tevékenység szüneteltetése ellenére rendszeresen felmerül-

nek, és teljesítésükre a biztosított az üzemszünetet kiváltó ok

bekövetkezte előtt létrejött szerződés alapján köteles:

- bérleti, előﬁzetési, használati, önkéntes biztosítási díj,

- rezsiköltségek, melyek a helyreállítással nem állnak összefüg-

gésben (energia költség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjár-

művek üzemeltetése, fenntartási költség, stb.),

- terv szerinti amortizáció.

a biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

a) termeléshez szükséges áru, félkész termék, alap és se-

gédanyag, üzemanyag,

b) energia beszerzési költsége, eladott áruk beszerzési

értéke, tovább számlázott alvállalkozói teljesítések ér-

téke,

c) megbízási díjak, forgalomtól (termeléstől) függő bér-

költségek és járulékok,

d) beruházás, tárgyi eszköz beszerzési költségei,

e) adók, illetékek, vámok,

f) kiszállítással kapcsolatos fuvarköltség, amennyiben

folyam

Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém +36(30)269 1207 kormendi.peter@khkepviselo.hu