K&H Biztosító Zrt.
K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás
szerződési feltétele
2013. október 25.
érvényes:2013. október 25. K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás általános feltétele
2
ügyféltájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük megtisztelő bizalmát, hogy biztosítási szerződés
megkötésére irányuló ajánlatával biztosítótársaságunkat kereste
meg.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni a biztosítási szerződésére
vonatkozó feltételeket és az alábbi tájékoztatót, amelyben bemutatjuk
társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel
és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti
szervünk megnevezéséről és székhelyéről.
Engedje meg, hogy röviden bemutassuk azt a biztosítótársaságot,
amellyel szerződést kíván kötni.
A K&H Biztosító Zártkörűen jegyzett Részvénytársaság 1992-ben
alakult, székhelye:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
A társaság alapításkori alaptőkéje: 3.520.000.000,- Ft
A társaság tulajdonosai: KBC Insurance NV. 100%
Biztosításközvetítőként a K&H Bank Zrt. járt el fiókhálózata és arra
jogosultsággal rendelkező munkatársai révén.
A K&H Bank székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9., jogi
formája: részvénytársaság. Felügyeleti hatósága: Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete.
Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy amennyiben biztosítási
szerződésével kapcsolatban bármilyen jellegű kérdése, problémája
van, a biztosítási szerződését közvetítő bankfiók vagy a K&H Bank
bármely fiókja szívesen áll az Ön rendelkezésére. Ha itt nem sikerül
kielégítő megoldást találnia, a társaság központjánál élhet
bejelentéssel, panasszal, az alábbiak szerint:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095
Budapest, Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél
vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70)
335 3355-ös telefonszámon
A biztosítótársaság felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
(ahol panaszát előterjesztheti)
Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcím: 1535 Budapest, 114 PF 777.
Telefonszám: 06-1-4899-100
Fax: 06-1-4899-102
További szerv:
Pénzügyi Békéltető Testület
Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcím: 1525 Budapest BKKP Pf.: 172
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
Levelezési cím: 1534 Budapest, Pf.: 834.
Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső
célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó)
fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet. A szerződés megkötésével és teljesítésével
kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó
álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető
Testület eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Figyelmébe ajánljuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
fogyasztóvédelmi honlapját (www.pszaf.hu/fogyasztoknak), ahol
hasznos tájékoztatókat, termékleírásokat, összehasonlítást segítő
alkalmazásokat érhet el, illetve tájékozódhat a panaszok
benyújtásának módjáról is.
A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe
venni a következőket:
- A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek
jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési
feltételek az irányadóak
- Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni
és ajánlatát csak ezt követően aláírni!
- A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek és a
szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha
az a Biztosító valamely szervezeti egységének a
tudomására jut.
- Az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályairól
a biztosítási szerződés mellékletét képező nyilatkozatok
tartalmaznak információkat és rendelkezéseket.
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási
titok körébe tartoznak, azok csak akkor adhatóak ki harmadik
személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes
képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve,
erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A titoktartási kötelezettség
azonban nem áll fenn (a biztosítási törvényben meghatározott
feltételek mellett) az alábbi hatóságok vonatkozásában: Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete; nyomozóhatóság, ügyészség;
bíróság, önálló bírósági végrehajtó; közjegyző; adóhatóság;
nemzetbiztonsági szolgálat; Gazdasági Versenyhivatal,
gyámhatóság, egészségügyi hatóság; titkosszolgálati eszközök
alkalmazására felhatalmazott szerv; kötvény-nyilvántartást vezető
hivatal, feladatkörében eljáró adatvédelmi biztos. A biztosítási titok
megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a viszontbiztosítóval,
állomány-átruházás esetén az átvevő biztosítóval, a kiszervezéshez
szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet
végzővel szemben. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az
összesített adatok szolgáltatása, a Pénzügyminisztérium részére a
jogalkotás megalapozása, a hatásvizsgálat elvégzése céljából
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. Nem lehet
biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a
közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános
adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettség esetén (2003.évi LX tv. 153-161.§, 165.§).
A hatályos szja. törvény értelmében kamatjövedelemnek minősül a
magánszemély biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,
illetve életbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása
címén megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének az a
része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díjak összegéből
(kivéve, ha azt a magánszemély költségként elszámolta) a kivont
díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos
részét (szja törvény 65.§ (1) bekezdés d. pont).
A vonatkozó adójogszabályok értelmében az adóelőnyök az alábbiak
lehetnek a nem kockázati biztosításnak minősülő szerződések - akár
lejárata, akár teljes-, vagy részvisszavásárlása - esetén:
Egyszeri díjas életbiztosítás esetén:
• az 5 teljes naptári év elteltét követő biztosítói teljesítés esetén a
kamatadó mértéke 0%;
• a 3 teljes naptári év elteltét követő, de 5 teljes naptári év elteltét
megelőző biztosítói teljesítés esetén a kamatadó mértéke csak 8%;
• minden egyéb esetben a kamatadó mértéke 16%.
Rendszeres díjas életbiztosítás esetén:
• a 10 teljes naptári év elteltét követő biztosítói teljesítés esetén a
kamatadó mértéke 0%;
• a 6 teljes naptári év elteltét követő, de 10 teljes naptári év elteltét
megelőző biztosítói teljesítés esetén a kamatadó mértéke csak 8%;
• minden egyéb esetben a kamatadó mértéke 16%.
A biztosítási szolgáltatás után nem kell sem személyi jövedelemadót,
sem örökösödési illetéket fizetni.
A Biztosító részvisszavásárlási megbízás teljesítése során először a
korábban megfizetésre került díjakat veszi figyelembe.
A tájékoztatás a hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapul,
amelyek a későbbiekben változhatnak.
A vonatkozó adójogszabályok: a személyi jövedelemadóról szóló
1995.évi CXVII. törvény.
A sikeres együttműködés reményében
K&
&&
&H Biztosító Zrt.
érvényes:2013.október 25. K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbizt. ált. feltétele
3
KOLLEKTÍV (CSOPORTOS) KOCKÁZATI ÉLET-, BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 2011/KALT
Jelen Kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítási általános feltételek
(a továbbiakban: általános feltételek) – ellenkező megállapodás hiányában – a K&H Biztosító Zrt.
(a továbbiakban: Biztosító) csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítási szerződéseire
(a továbbiakban: szerződés) vonatkoznak.
A biztosítási szerződésben választott szolgáltatástól függően a biztosítási szerződésekre a választott
szolgáltatásra vonatkozó különös feltételek is érvényesek. Jelen általános feltételekben, valamint a különös
feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései, valamint a hatályos
magyar jogszabályok az irányadóak.
I. A szerződés alanyai (a Biztosító, a Szerződő, a Biztosított és a kedvezményezett)
1. A Biztosító az a jogi személy, aki a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli, és a
különös feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén, az ott
meghatározottak szerint a szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
2. Szerződő az a fél, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, a szerződést megköti és a
biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal, valamint teljesíti a biztosítotti csoportokkal
kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeket.
3. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés keretében biztosítható csoportnak
tekintendő a Szerződővel jogviszonyban álló (pl. munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, bank és hitelviszonyokat megtestesítő
szerződések, bankszámla és betétszerződés, folyószámla-szerződés stb.) személyek azon köre,
akik a Szerződő által meghatározott, jogviszonyhoz kapcsolható – biztosítási szerződéstől
független – ismérveknek megfelelnek.
a) A Szerződő a biztosítási szerződésben választása szerint a Biztosítottakat egyénileg vagy
kizárólag valamely közös ismérvhez való tartozás alapján határozhatja meg.
b) A Biztosítottak azok a személyek, akiknek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos
biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön.
c) Egy biztosítási szerződésen belül a Biztosítottak különböző biztosítotti csoportba sorolhatóak.
d) Egy biztosítási csoportba tartozó Biztosítottak azonos jellegű biztosítási szolgáltatásra
jogosultak, de a szerződés adott Biztosítottra vonatkozóan másként is rendelkezhet egy
csoporton belül.
e) A csoport létszáma változtatható, illetve a Biztosítottak cserélhetőek.
f) A Biztosított és a Szerződő között fennálló – a biztosítotti csoporthoz tartozást megalapozó –
jogviszony megszűnése esetén a biztosítási védelem adott Biztosított vonatkozásában
megszűnik.
4. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított különböző személy, a szerződéshez a Biztosított írásbeli
hozzájárulása szükséges. A Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a kedvezményezett
kijelöléséhez és módosításához is. A biztosítotti nyilatkozat beszerzésére a Szerződő köteles.
5. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult.
a) A Szerződő a Biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattételkor, illetve a tartamon belül
bármikor kedvezményezettet jelölhet meg és módosíthat.
b) A Biztosított írásbeli hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződés kedvezményezettet
kijelölő része semmis, ez esetben kedvezményezettnek a Biztosítottat, illetve az örökösét
kell tekinteni.
érvényes:2013.október 25. K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbizt. ált. feltétele
4
c) Több kedvezményezett esetében százalékosan meg kell határozni jogosultságuk arányát (csak
egész számú % lehet, melynek összege 100%, pl. két személy esetében 60%-40%).
Ennek hiányában a Biztosító a kedvezményezettek részére egyenlő arányban teljesít.
d) A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény
bekövetkezése előtt meghal.
e) A szerződésben kedvezményezett lehet
e.a) a Biztosított,
e.b) a Szerződő,
e.c) a Biztosított örököse(i),
e.d) a szerződésben megnevezett más személy(ek).
f) A Biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a Biztosított, kivéve, ha a
szerződés másként rendelkezik.
g) A Biztosított halála esetén a kedvezményezett a Biztosított örököse, ha a szerződésben más
kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezett jelölése hatályát vesztette,
illetve érvénytelen.
II. A szerződés létrejötte
1. A szerződés a Szerződő és a Biztosító megállapodása alapján jön létre, melyet a Szerződő
ajánlatával kezdeményez.
2. A Biztosító jogosult ajánlattételkor a biztosítás első díjának megfelelő díjelőleget beszedni, melyet
kamatmentes előlegként kezel. Ha a szerződés létrejön, a Biztosító az előleget a biztosítási díjba
beszámítja. Amennyiben a szerződés nem jön létre, a Biztosító az előleget a Szerződőnek
visszautalja.
3. A Biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, amelyhez a Biztosítottak
egészségfelmérő nyilatkozatát kéri, vagy összeghatártól függően orvosi vizsgálatát rendeli el.
A Biztosító jogosult a kockázatelbíráláshoz szükséges egyéb dokumentumok, írásos nyilatkozatok
bekérésére is. A Biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni.
4. A Biztosítottaknak és a Szerződőnek a VIII. pontban szabályozott közlési kötelezettsége alapján a
nyilatkozatokat a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell kitölteniük. A Biztosító által feltett
kérdésekre adott válaszok az ajánlat részét képezik.
5. A kockázatelbírálás eredményétől függően a Biztosító az ajánlatot vagy annak egy-egy
Biztosítottra vonatkozó részét elfogadja vagy elutasítja, vagy az ajánlatra módosító javaslatot tesz.
Az ajánlat esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a Biztosító nem köteles
megindokolni.
6. A kockázatelbírálás időtartama az ajánlat átadásától számított 15 nap. Fenti határidőn belül a
Biztosítónak nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja-e az ajánlatot, illetve milyen kiegészítő
dokumentumokat kér be a Szerződőtől, vagy egy-egy Biztosítottól.
7. A Biztosító a kockázatelbírálás eredményeképpen változtatásokat eszközölhet a szerződésben az
ajánlathoz képest, megjelölve azt a szerződésben.
8. Amennyiben a Szerződő nem kívánja elfogadni ezen változtatásokat, 15 napon belül írásban
elállhat a szerződéstől. Amennyiben a Szerződő nem válaszol a megadott határidőn belül, a
szerződés a biztosítási szerződésben (kötvényben) és a Biztosító által a szerződés részeként
mellékelt módosítást tartalmazó egyéb dokumentumokban megjelölt változtatásokkal jön létre.
III. A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
érvényes:2013.október 25. K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbizt. ált. feltétele
5
1. A szerződés – ellenkező megállapodás hiányában – a díj megérkezését követő nap 0. órájától lép
hatályba, feltéve, hogy a szerződés létrejött, vagy utóbb létrejön. Az első biztosítási díjat azon a
napon kell megérkezettnek tekinteni, amikor a díjat a Biztosító számláján jóváírják.
2. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálybalépésének időpontjában kezdődik meg.
3. A biztosítási szerződés létrejöttekor megjelölt Biztosítottakon kívül újonnan biztosítandó személyek
esetében a Biztosító kockázatviselése a Szerződő írásbeli közlése alapján, ellenkező
megállapodás hiányában, a Biztosító tudomásszerzését követő nap 0. órájától kezdődik meg
feltéve, hogy a vonatkozó biztosítási díj a Biztosító számlájára megérkezett, vagy meg fog érkezni
az elszámolásra vonatkozó írásbeli megállapodás szerint.
4. A szerződés létrejöttekor baleset/betegsége folytán keresőképtelen állományban lévő (vagy
baleset/betegsége folytán egészségügyi fekvőbeteg intézményben gyógykezelt) Biztosított vagy
belépésekor baleset/betegsége folytán keresőképtelen állományban lévő (vagy baleset/betegsége
folytán egészségügyi fekvőbeteg intézményben gyógykezelt) új Biztosított vonatkozásában a
szerződés a keresőképtelen állomány vagy a kórházi gyógykezelést követő keresőképtelen
állomány megszűnését követő hónap első napjának 0. órájától hatályos (kockázatviselés kezdete),
feltéve, hogy a kockázatelbírálás során elfogadásra kerül a Biztosító részéről. Ezen Biztosítottak
esetében a Biztosító várakozási időt köthet ki.
IV. Várakozási idő
1. A kockázati életbiztosítás vonatkozásában a Biztosító nem alkalmaz várakozási időt.
2. A Biztosító a jelen feltételek hatálya alá tartozó egészségbiztosításoknál (pl. kórházi napi térítés, műtéti
térítés, TB I., II. fokú rokkantság, kritikus betegségek) a biztosítási szerződésben várakozási időt köthet
ki, amelynek időtartama a szerződés hatálybalépésétől számított maximum 180 nap lehet.
3. Várakozási idő kikötése esetén a Biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges,
kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati összefüggésben álló biztosítási eseményekre,
valamint az akut bakterológiai fertőzésekből eredő biztosítási eseményekre terjed ki. A Biztosító
kockázatviselése nem terjed ki az olyan biztosítási eseményekre, amelyek a várakozási idő alatt
következnek be és balesettel, akut bakterológiai fertőzéssel okozati összefüggésben nem állnak.
Ezen esetekben a Biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.
4. Amennyiben a várakozási idő alatt olyan balesettel, akut bakterológiai fertőzéssel okozati
összefüggésben nem álló biztosítási esemény következik be, amely a különös feltételek értelmében a
szerződés adott Biztosítottra vonatkozó részének megszűnését vonja maga után, a Biztosító visszafizeti
az adott Biztosítottra befizetett díjat.
5. Amennyiben a várakozási idő alatt olyan balesettel, akut bakterológiai fertőzéssel okozati
összefüggésben nem álló biztosítási esemény következik be, amely a különös feltételek értelmében
valamely biztosítási kockázat megszűnését vonja maga után, de a szerződés adott Biztosítottra
vonatkozó része nem szűnik meg, a Biztosító a megszűnő kockázatra vonatkozó díjrészt fizeti vissza az
adott Biztosítottra vonatkozó díjból.
V. A szerződés megszűnésének esetei
1. A szerződés megszűnik:
a) a szerződésben meghatározott lejárati időpontban, vagy
b) a díjfizetés elmulasztása esetén, az első elmaradt díj esedékességétől számított 60 nap
elteltével, vagy
c) a X. pontban foglaltak szerint, vagy
d) a különös feltételekben meghatározott egyéb esetekben, vagy
e) felmondással.
érvényes:2013.október 25. K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbizt. ált. feltétele
6
2. Adott Biztosított vonatkozásában megszűnik a biztosítási szerződés:
a) a Biztosított halála esetén, kivéve, ha a különös feltételek másként rendelkeznek, vagy
b) a Biztosított Szerződővel fennálló jogviszonyának megszűnésével, vagy
c) a X. pontban foglaltak szerint, vagy
d) közlési kötelezettség megsértése esetén, vagy
e) a Biztosított cseréje esetén (a Szerződő által jelzett új Biztosított lép a helyébe), vagy
f) a különös feltételekben meghatározott egyéb esetekben, vagy
g) felmondással (a Szerződő által jelzett, csere nélküli kilépéssel).
3. A Szerződő és a Biztosító a szerződést vagy a szerződést adott Biztosított(ak), illetve kockázatok
és biztosítási fedezet vonatkozásában írásban, a biztosítási év végére – legkésőbb a biztosítási év
végét megelőző 30 nappal – írásban felmondhatja, kivéve, ha a felek másképp állapodnak meg
(lsd. még XIII.7 pont).
VI. A biztosítási díj módosításának lehetősége a Biztosító részéről
1. A Biztosító jogosult a biztosítási évfordulót megelőzően 90 nappal a biztosítási díj módosítására
javaslatot tenni, ha a díjkalkulációnál használt statisztikákban lényeges változás állna be.
2. Ha a Biztosító az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően a biztosítási díj módosítására tesz
javaslatot, akkor a Szerződő választása szerint:
a) változatlan biztosítási összeg mellett a módosításnak megfelelő biztosítási díjú szerződés
lép hatályba,
b) változatlan biztosítási díj mellett a módosításnak megfelelő biztosítási összegű szerződés
lép hatályba,
c) a biztosítási szerződés a módosító javaslat kézhezvételétől számított 30. napon megszűnik.
A Szerződő az évfordulót megelőző 50. napig köteles értesíteni a Bíztosítót, hogy az a-c,
pontok közül melyik lehetőséget választja. Amennyiben a Szerződő ezen kötelezettségének
nem tesz eleget, úgy a Biztosító az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően jár el.
VII. A biztosítás területi hatálya
A Biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed, feltéve hogy a különös feltételek másként nem
rendelkeznek.
VIII. A Szerződő és a Biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége, a Szerződő
kötelezettségei
1. A Szerződő és a Biztosított köteles közlési és változás-bejelentési kötelezettségének eleget tenni.
2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a Szerződő és a Biztosított köteles ajánlattételkor a
Biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítás elvállalása szempontjából
lényeges, és amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban feltett kérdéseire adott
hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek a közlési kötelezettségüknek eleget
tesznek.
3. A változás-bejelentési kötelezettség abban áll, hogy a Szerződő köteles a biztosítás tartama alatt
15 napon belül írásban bejelenteni nevének, címének, levelezési címének, egyéb azonosítóinak
illetve a Biztosított(ak) foglalkozásának, sporttevékenyéségének megváltozását. A
sporttevékenység megváltozását csak akkor kell jelezni, ha az I.3. pontban jelzett ismérv a
sporttevékenység (pl. sportegyesület) és a sportot versenyszerűen vagy hivatásszerűen végzi(k).
érvényes:2013.október 25. K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbizt. ált. feltétele
7
4. A Biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a Biztosított egészségi állapotára,
tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi vizsgálatotokat
írhat elő.
5. A Szerződő köteles a Biztosítottak névjegyzékét átadni a Biztosító által kért adattartalommal és
formában. A névjegyzék minimális tartalma: Biztosítotti csoport(ok) neve, Biztosítotti létszáma(i) és
munkatevékenység(ük) foglalkozási veszélyességi kategória szempontjából, ezen belül az egyes
Biztosítottak neve, neme, születési dátuma, a biztosítási szerződésbe való belépésének dátuma.
6. A Szerződő köteles a változást követő 30 napon belül írásban jelezni, ha a Biztosítottak körében
változás történik, kivéve, ha a szerződés másként rendelkezik.
IX. A Biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól közlési és változás bejelentési
kötelezettség megsértése esetén
1. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító mentesül a
szolgáltatási kötelezettség alól, kivéve, ha bizonyítják, hogy:
1.1. a Biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte; vagy
1.2. az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási
eseményt megelőzően a Biztosító tudomására jutott, és az 15 napon belül nem élt a
X. pontban szereplő módosítási, illetve felmondási lehetőségével; vagy
1.3. az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében.
2. Azt, hogy a felsorolt esetek valamelyike fennáll, annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító nem mentesül a
szolgáltatási kötelezettség alól, ha az adott Biztosítottra vonatkozó biztosítási fedezet fennállásától
a biztosítási esemény bekövetkezéséig már legalább 5 év eltelt.
X. A Biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége új, lényeges körülmények
felmerülése esetén
1. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges
körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását
közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a
kockázatot jelen általános feltételek és a különös feltételek értelmében nem vállalhatja – a
szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Erre a következményre a Szerződőt a módosító
javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
2. Ha a Szerződő (Biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 30 napon belül nem
válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.
3. Ha a Biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott lényeges
körülményekről, az ebből eredő jogokat a szerződés illetve az adott Biztosítottra vonatkozó
kockázatok és biztosítási fedezet fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja.
XI. A Biztosító mentesülésének egyéb esetei
1. A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyiben a biztosítási eseményt a
kedvezményezett szándékosan okozta.
2. A szerződés adott Biztosítottra vonatkozó része a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg
abban az esetben, ha a Biztosított
a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
b) a kockázatviselés kezdetétől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében hal
meg.
érvényes:2013.október 25. K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbizt. ált. feltétele
8
3. A kiegészítő baleset és egészségbiztosítások vonatkozásában a Biztosító mentesül, amennyiben
bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a Szerződő illetve a Biztosított jogellenesen, szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta.
3.1. A Biztosított súlyosan gondatlanul jár el a kiegészítő baleset és egészségbiztosítások
balesetbiztosítást tartalmazó részének vonatkozásában különösen, ha
a) a baleset bekövetkeztekor igazoltan alkoholos állapotban volt,
b) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha ez
utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták, vagy
c) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy nem
rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel.
3.2. A Biztosított súlyosan gondatlanul jár el az egészségbiztosítások vonatkozásában
különösen, ha
a) a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztás következtében történt,
b) a biztosítási esemény kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedése
következtében történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak
megfelelően alkalmazták.
4. A kiegészítő baleset és egészségbiztosítások balesetbiztosítást tartalmazó részének
vonatkozásában mentesül a Biztosító, ha a baleset a Biztosított munkavégzése során, a
munkavédelmi szabályoknak a Biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be.
5. A kiegészítő baleset és egészségbiztosítások vonatkozásában a Biztosított a biztosítási esemény
bekövetkeztekor úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ennek
megfelelően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az orvosi kezelést a gyógyító
eljárás befejezéséig folytatnia kell. Gondoskodni kell a megfelelő ápolásról és baleset esetén
annak következményeinek lehetőség szerinti csökkentéséről. Mentesül a Biztosító a biztosítási
összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a Biztosított e kötelezettségének nem tett eleget.
6. A Biztosító mentesülésének egyéb eseteit a különös feltételek tartalmazzák.
XII. Kizárt kockázatok
1. A kockázatelbírálás eredményeképp a Biztosító a biztosítási kötvénybe kikötéseket tehet, melynek
következményeként nem visel kockázatot a feltüntetett betegség(ek)kel, testrész(ek)kel,
eseményekkel kapcsolatban.
2. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon esetekre, ha a biztosítási esemény közvetlenül
összefüggésben áll
a) harci eseményekkel, vagy más háborús cselekményekkel (Jelen feltételek szempontjából
háborús eseménynek minősül a háború (hadüzenettel vagy anélkül), határvillongás,
felkelés, forradalom, zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború,
idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. légi csapás vagy tengeri akció.),
b) felkelésekkel, zavargásokkal, lázadásokkal, terrorcselekményekkel,
c) radioaktív, illetve ionizáló sugárzással,
d) HIV vírusfertőzéssel.
3. A Biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki arra az esetre, ha a Biztosított halála gépi
erővel hajtott szárazföldi, vízi járművel, vagy bármilyen légi járművel, vagy sporteszközzel
sportversenyen való részvétel következtében vagy ilyen eseményekre való felkészülés során
következik be.
4. A kiegészítő balesetbiztosítások valamint az egészségbiztosítások balesetbiztosítást tartalmazó
része vonatkozásában a biztosítási védelemből kizárt további kockázatok:
a) a Biztosított a kockázatviselés kezdetétől számított két éven belül elkövetett
öngyilkossága, öngyilkossági kísérlet következményei,